Megtérés a tudományos gondolkodás forrásához ?Ebben a könyvben mindenekelőtt
azt igyekszem megmutatni, hogy nincs olyan gonoszság, ami eredetileg ne jónak
indult volna ? még ha ezt az eredetet néha nagyon nehéz is megtalálni. Nem
harcolni kell a gonosszal, hanem meg kell változtatni, vissza kell változtatni
azzá a jóvá, amiből eredetileg származik. Első lépésként önmagunkban. Ez
bizonyos értelemben megfelel a ťhasonlót hasonlóvalŤ gyógyítási elvének.?
Kötetünkben a holdvilág a hűvös, színtelen tudományos gondolkodásmódot, a
napvilág pedig a gondolatok eredeti forrásának színgazdagságát, melegségét és
fényét jelképezi. Külön figyelmet érdemel e tekintetben a digitális technika és
a mesterséges intelligencia, mivel a műszaki innováció területén gyakran
eltorzult formában jelenik meg mindaz, aminek valójában a szellemi fejlődést
kellene szolgálnia. Mennyiben különbözik egymástól az emberi gondolkodás és egy
számítógépes program? Hogyan jön létre egy algoritmus, és hogyan keletkezik a
tudat? Szerzőnk meggyőződése, hogy ezekre a kérdésekre csak úgy kaphatunk
választ, ha saját gondolati tevékenységünket kontempláció során tapasztaljuk
meg. A belső megtérés nélkül a világot nem lehet többé megmenteni, sem a
természetet, sem az embert. A szerző gondolatmenetét nem csak Rudolf Steiner és
Georg Kühlewind segítségével támasztja alá, hanem Tolsztoj, Tolkien és más írók
szavaival is. A könyv napjaink egyre növekvő digitális terhelésével szemben
elmélyült útkeresésre hív, amelynek belső végigjárása egyben egy átalakulás
kezdetét is jelenti. Az ember kivonult a mennyországból is és a természetből is.
Tagadja a mennyország létét, a természetet pedig feldúlja és felégeti, és közben
fogalma sincs róla, hogy mit tesz. Aggódik talán egy ökológiai katasztrófa
miatt, ami számára is fenyegető lehet, de nem is sejti, hogy ezzel az ember
egész küldetése is meghiúsulna. A Gyűrűk Urában Tolkien elmondja, hogy az igazi
veszély nem az, hogy a gonosz elpusztít bennünket, hanem hogy hasonlóvá tesz
magához. A belső megtérés nélkül a világot nem lehet többé megmenteni, se a
természetet, se az embert. A világ leég ? mint a ?szent város?, Moszkva,
Tolsztoj regényében miután a moszkvaiak elhagyták, és idegenek foglalták el:
?Bármilyen csábító volt is a franciáknak Rasztopcsin vadságát okolniok, az
oroszoknak meg a gonosztevő Bonapartét okolniok, vagy később hősi fáklyát adni a
maguk népe kezébe, okvetlenül látnunk kell, a tűzvésznek nem lehetett ilyen
közvetlen oka, mert Moszkvának le kellett égnie, mint ahogy le kell égnie minden
falunak, gyárnak, minden háznak, ahonnan eltávozik a gazda, és ahová idegen
embereket bocsátanak be, azok meg kását főznek maguknak, és garázdálkodnak ott.
Moszkvát a lakosai gyújtották fel ? ez igaz; de nem azok a lakosai, akik ott
maradtak, hanem azok, akik eltávoztak.? Böszörményi László, könyvünk szerzője 45
évig dolgoztam az informatikai kutatásban, az utolsó 25 évben tanszékvezető
egyetemi tanárként a klagenfurti egyetemen. Eleinte elsősorban informatikai
alaptémákon dolgoztam (operációs rendszerek, számítógép hálózatok,
programnyelvek és fordítók stb.). A nyugdíjazásom előtti kb. 15 évben
kutatócsoportommal endoszkópos és mikroszkópos (főleg ginekológiai és
szemészeti) sebészeti eljárások videofelvételeinek elemzésével és kezelésével
foglalkoztunk. Néhány évig foglalkoztam informatika-történettel is. 1978-ban
Zürichben megismerkedtem Georg Kühlewinddel. Azóta (már ennek is több, mint 40
éve) rendszeresen végzem a tudati iskolázás gyakorlatait. Ez naponta szembesít
saját gyengeségemmel és képtelenségemmel, egyszersmind mindig újra meggyőz
arról, hogy a szabadsághoz nem vezet semmilyen olcsó, könnyített külön-út, se
varázslat, se ?királyi út?. A szabadság nem abban áll, hogy bármit megtehetek,
ami eszembe jut, hanem abban, hogy autonóm vagyok tudatomban és szeretetből
cselekszem. Ehhez először is ki kell szabadítani figyelmemet önző és
mechanisztikus szokásaim rabságából. Utána tovább erősíthetem új megismerési
minőségek irányában. Ebben a könyvben mindenekelőtt azt igyekszem megmutatni,
hogy nincs olyan gonoszság, ami eredetileg ne jónak indult volna ? még ha ezt az
eredetet néha nagyon nehéz is megtalálni. Nem harcolni kell a gonosszal, hanem
meg kell változtatni, vissza kell változtatni azzá a jóvá, amiből eredetileg
származik. Első lépésként önmagunkban. Ez bizonyos értelemben megfelel a
?hasonlót hasonlóval? gyógyítási elvének. Köszönetet mondok barátaimnak, akik
?belső? olvasóként részt vettek a könyv megírásában és ezzel segítettek
megőrizni bátorságomat és ? remélhetőleg ? a helyes irányt. Böszörményi László