Az eredetileg kétkötetesre tervezett monográfia második része az életmű talán
leggazdagabb és ugyanakkor leginkább elemzésre váró szakaszát mutatja be,
értelmezi. Szemléletét tekintve némiképp eltér az első kötet metódusától: az
élet- és személyiségtörténetet politikatörténeti kontextusba helyezve erősebb
hangsúlyt kapnak Illyés politikailag is értelmezhető szövegei és alkotói
gesztusai. A népi mozgalom tradícióját folytatva Illyés rövid ideig részt vesz a
társadalomtörténeti folyamatokban mint a Nemzeti Parasztpárt reprezentánsa. A
második kötet középpontjában is a mű, a szöveg áll, annak művészi megformálása s
a recepciótörténetben (is) elfoglalt helye. Könyvünk támaszkodik a korábbi
irodalomtörténeti kutatásokra, de megnyitja az értelmezés horizontját
társadalom-, politikatörténeti, szociológiai, szociálpszichológiai irányba is. A
könyv szerkezetét az életművet felépítő kötetek sorrendje adja. A nagyszámú
szövegből nagyobb figyelmet kapnak a kánonba foglalt reprezentatív művek,
illetve az eddig ide nem sorolt alkotások is. Illyés emblematikus verse, az Egy
mondat a zsarnokságról önálló fejezetben jelenik meg. Ugyanígy a történeti
parabolaszerű drámai műveket követő Tiszták is. N. Horváth Béla, a monográfia
szerzője az életmű alakulását ebben a második kötetben 1968-ig kíséri. A Magyar
Kormány és a Bethlen Gábor Alap és a Szekszárdi Önkormányzat támogatásával.