Nagyság, nagyság. Arthur szívének semmi sem elég, ezért oly borzasztó társ. Vad
fájdalmak kölyke ő, aki az engedetlenség gyönyörével reagál kitaszítottsága
gyötrelmeire. Alvilági férj alvilági hitvessel, akik a szó konok munkájához
önvédelemből ragaszkodnak, hogy egyáltalában életben maradhassanak. Mikor Paul
egyszer azt bizonygatta Mathilde-nak, hogy Arthur a végtelen fia, az asszony
dühösen rácsapta az ajtót. Az volt valóban a fiú. A halhatatlan lélek nem
elégszik meg halandó, véges feladattal; neki végtelen és halhatatlan dolgokra
van szüksége, amilyen ő maga is. Arthur nemhiába gyónja a papnak élte végén:
?Miután oly komolyan éltem?? Igen, a vadság fokán álló misztikus volt ő? a
legbonyolultabbak közül való.