A masala indiai füstölő szertartások, meditációk elmaradhatatlan kelléke,
segíti az összpontosítást, megnyugtatja az idegeket, erősíti a tudatalatti
érzékenységét. A kézi gyártás során a füstölőket virágolajokból, fűszerekből,
gyógynövényekből keverik és ?mártásos? technikával készítik. A természetes,
maszala füstölők alapanyaga morzsolt fa, ami gyanta, esetleg méz segítségével
áll össze és szárított gyógynövényes és egzotikus fűszerek keverékével kézzel
sodorják be. Hasonlóan a szintetikushoz, ezt is bambuszpálcára gyúrják rá. Ennél
a füstölőnél láthatjuk is, hogy enyhén morzsolódik, hullik a fa por róla.
Ezeknek a színe is más, míg a szén alapú szintetikus illatanyagú füstölők
feketék, a maszala füstölő szürkés, vöröses vagy barna lehet. Hogyan és miért
használják a füstölőket? Ősidők óta használják mindenütt a füstölőt az emberek
és minden vallásban megtalálható ma is ez a szokás. Gondoljuk csak a keresztény
tömjén égetésre. Általában tértisztításra használják. A buddhizmusban ezenkívül
a füstölő felajánlása egy tiszteletbeli gesztus. Mikor felajánlást teszünk,
akkor azokat összekapcsoljuk az érzékszervekkel, így a füstölő egy
illatfelajánlást jelent. Sokan Ázsia-szerte hisznek olyan szellem lényekben,
akik illattal vagy füsttel táplálkoznak, így a füstfelajánlás nekik is szólhat
bizonyos esetekben. Az tagadhatatlan, hogy szobánkba, meditációhoz vagy szimpla
relaxációhoz, egy jó minőségű füstölő nyugodt hangulatot képes teremteni. Így
nem feltétlenül kell a füstölésnek egy vallásos gesztusnak lennie, ez csak
rajtunk múlik. Általánosságban a buddhisták a Buddhának, a tanításának, vagyis a
dharmának és a buddhista közösségnek, a szanghának tesznek felajánlásokat. Ezt
nevezik a három drágaságnak. A szangha lehet a szerzetesek, buddhista hívők
közössége, vagy a bódhiszattvák és más megvilágosodott lények közössége is.