Szent Ágoston történetteológiájának befejező részében (XVII-XXII. Könyv)
először korábbi gondolatmentét folytatva Isten Városának Dávid és Salamon király
korától bejárt történelmi útját tekinti át, és azokat a próféciákat, amelyek
beteljesedéseképpen Jézus eljövetelében és az egyház kiformálódásában Isten
népének földi zarándokútja fordulóponthoz érkezik. Ezzel a fordulóponttal veszi
kezdetét Ágoston szerint az az üdvtörténet jövő, Isten és a sátán városának,
népének végső összecsapása, amikor a jó és a rossz világosan elválik egymástól
az ember történeti zarándokútja és vele maga a történelem pedig a végéhez, Isten
által megszabott céljához és értelméhez érkezik. Az utolsó könyvekben a
számtalan korabeli véleménnyel vitázó Szent Ágoston e vég titkát igyekszik
megfejteni, arra keresve választ, milyen is lesz az utolsó ítélet, miként alakul
a földi város elvettetése és kárhozata, Isten Városának végső üdvössége és Isten
szentjeinek mennyei dicsősége.