
Játszadozások kora - Erdélyi gyermekkorom regénye
?Nagymama ?velem, ha csak ketten vagyunk, kizárólag németül beszél ? egyébként
másként, mint a szomszédokkal vagy a szász rokonsággal. A velem beszélt németje
olyan, mint egy puha, egyenes szélű, rojt nélküli repülőszőnyeg, a többiekkel
beszélt szász nyelve viszont, mint a szőnyeg nélküli repülőrojtok. Ezzel szemben
Nagyapa úgy beszél, mint Voicu doktor és az emberkék a barnásvörös tévében meg a
fekete rádióban keresgélt és előcsalogatott műsorokban. Ugyanakkor ez a nyelv az
Ó, szép fenyő??, az Elvtárs, Suciu bácsi és más ivócimborák nyelve is. A
szomszédban magyarul is beszélnek. Mellettünk főleg Paula Tante, Emerich
nagymamája beszél magyarul, de ha hozzánk jön, Nagymamával azonnal készségesen
áttér a németre, Nagyapával a románra, velem pedig hol egyikre, hol másikra.
Koszta Gabriella fordítása 1973-ban járunk, valahol Brassó közelében. A család,
amelynek tagjai felvonulnak előttünk, német, olténiai, erdélyi és bukaresti
örökséget hordoznak magukkal. Ahogy a nagyszülőknek a 20. század hajnalán az
Egyesült Államok, úgy leszármazottaiknak most Nyugat-Németország jelenti az
ígéret földjét a kommunista Romániában. Távolba szakadt rokonok, szülővárosaik
között félúton ragadt szülők, nagynénik, nagybácsik, szomszédok, különböző
társadalmi hátterű, korú és foglalkozású emberek forgatagában bontakozik ki a
történet egy kisfiú szemszögén keresztül. A felnőttek párbeszédein átviláglik a
történelem, amely a családtagok sorsát is folyton alakítja; főhősünk pedig ? ha
mégoly ösztönös módon is, de ? sejti, hogy már az jelentőséggel bír, hogy éppen
milyen nyelven folynak ezek a beszélgetések. Közben pedig recseg a háttérben a
Szabad Európa, és a mindennapokat egyszerre határozza meg Willy Brandt és
Nicolae Ceau?escu hangja? A szerzőről Claudiu M. Florian 1969-ben Romániában
született. Tizenegy éves koráig nagyszüleinél, a Brassó megyei Kőhalomban
(Rupea) nevelkedett, erdélyi szász-román vegyes családban. A gyerekkori
élmények, a nemzetiségi sokszínűség meghatározta érdeklődését és életútját.
Germanisztikát tanult és történelmi tanulmányokat folytatott a bukaresti
egyetemen, közben német és angol irodalmat fordított. 2002 óta román
kultúrdiplomataként dolgozik Svájcban és Németországban. Regényével 2016-ban
elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.
másként, mint a szomszédokkal vagy a szász rokonsággal. A velem beszélt németje
olyan, mint egy puha, egyenes szélű, rojt nélküli repülőszőnyeg, a többiekkel
beszélt szász nyelve viszont, mint a szőnyeg nélküli repülőrojtok. Ezzel szemben
Nagyapa úgy beszél, mint Voicu doktor és az emberkék a barnásvörös tévében meg a
fekete rádióban keresgélt és előcsalogatott műsorokban. Ugyanakkor ez a nyelv az
Ó, szép fenyő??, az Elvtárs, Suciu bácsi és más ivócimborák nyelve is. A
szomszédban magyarul is beszélnek. Mellettünk főleg Paula Tante, Emerich
nagymamája beszél magyarul, de ha hozzánk jön, Nagymamával azonnal készségesen
áttér a németre, Nagyapával a románra, velem pedig hol egyikre, hol másikra.
Koszta Gabriella fordítása 1973-ban járunk, valahol Brassó közelében. A család,
amelynek tagjai felvonulnak előttünk, német, olténiai, erdélyi és bukaresti
örökséget hordoznak magukkal. Ahogy a nagyszülőknek a 20. század hajnalán az
Egyesült Államok, úgy leszármazottaiknak most Nyugat-Németország jelenti az
ígéret földjét a kommunista Romániában. Távolba szakadt rokonok, szülővárosaik
között félúton ragadt szülők, nagynénik, nagybácsik, szomszédok, különböző
társadalmi hátterű, korú és foglalkozású emberek forgatagában bontakozik ki a
történet egy kisfiú szemszögén keresztül. A felnőttek párbeszédein átviláglik a
történelem, amely a családtagok sorsát is folyton alakítja; főhősünk pedig ? ha
mégoly ösztönös módon is, de ? sejti, hogy már az jelentőséggel bír, hogy éppen
milyen nyelven folynak ezek a beszélgetések. Közben pedig recseg a háttérben a
Szabad Európa, és a mindennapokat egyszerre határozza meg Willy Brandt és
Nicolae Ceau?escu hangja? A szerzőről Claudiu M. Florian 1969-ben Romániában
született. Tizenegy éves koráig nagyszüleinél, a Brassó megyei Kőhalomban
(Rupea) nevelkedett, erdélyi szász-román vegyes családban. A gyerekkori
élmények, a nemzetiségi sokszínűség meghatározta érdeklődését és életútját.
Germanisztikát tanult és történelmi tanulmányokat folytatott a bukaresti
egyetemen, közben német és angol irodalmat fordított. 2002 óta román
kultúrdiplomataként dolgozik Svájcban és Németországban. Regényével 2016-ban
elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Adatlap
Ár: | 2.800 Ft |
Könyvkereső: | EGYÉB |
Feladás dátuma: | 2025.04.11 |
Eddig megtekintették 2 alkalommal |
A hirdető adatai

Könyv kereső rovaton belül a(z) "Játszadozások kora - Erdélyi gyermekkorom regénye" című hirdetést látja. (fent)