A pozsonyi csata Amint az Árpád nagyfejedelem vezette törzsszövetség birtokba
vette a Kárpát-medencét, rögtön gondoskodni kellett annak védelméről, elsősorban
a velük nyugatról határos Keleti Frank Birodalom ellenséges magatartása miatt. A
nyugati kereszténység kezdettől fogva kártékony, pogány nemzetet látott a
magyarságban; kisebb hányada dicső hőstettnek vélte volna, ha a magyarokat
kereszténnyé tehetik, mások azonban a teljes kiirtásukban látták az egyedüli
megoldást. A frank király, Gyermek Lajos, hallgatva a főpapságra, beleegyezett
abba, hogy 907 nyarán óriási hadsereg induljon a magyarok földjére, hogy egyszer
s mindenkorra eltöröljék őket a föld színéről. Árpád nagyfejedelemnek egyetlen
választása maradt: ha minden erőt egységbe forrasztva felveszi a harcot a
jelentős túlerőben lévő ellenséggel. Benkő László regényéből megtudhatjuk,
hogyan készült fel már évekkel a támadás előtt, az első nyugtalanító hírektől
kezdve a törzsszövetség a nagy csatára; hogyan állította maga mellé a
nagyfejedelem az itt lakó avarokat, szlávokat és más népeket; miként képezték ki
és szervezték őket ütőképes hadakba, s teremtették meg ennek anyagi hátterét. A
pozsonyi csata című történelmi kalandregény plasztikusan tárja az Olvasó elé a
korabeli történéseket, bemutatva azt a különleges taktikával megvívott, hősies
csatát ? eleink első honvédő háborúját ?, amelynek következtében a XI. század
első harmadáig nem merészelt nyugati sereg a magyarok földjére támadni.