A korona ügynöke Ügyvéd vagyok, tudom, hogy igazság nincsen. Nincsen egy darab
igazság, egy magasztos eszme, egy piedesztálra emelt idea ?igazság? néven,
viszont van ehelyett több igazság: van az enyém, azaz az ügyfelemé, a másiké, az
ellenérdekű félé, valamint a bíróé, aki végül döntést hozván, kihirdeti a maga
igazságát. Gyra Miklós 1876-ban a nem túl sikeres pesti ügyvédek életét éli: van
egy irodája a halszagú Hal téren, benne egy hivatalszolgája meg egy védence,
akit azzal vádolnak, hogy megsértette a császárt. Gyra nem túl kényelmes lakását
feleségével és kisfiával osztja meg, ám ezt a polgári idillt váratlanul
darabokra robbantja egy küldemény. Tartalma egy napló, feladója pedig egy Wargha
nevű férfi. A könyvet forgatva Gyra előtt szövevényes történet tárul fel,
melynek középpontjában a Szent Korona eltűnésének története áll. Gyra nem
kevesebbet akar megtudni, mint hogy ki árulta el a koronát, amelynek az
1848?49-es szabadságharc végóráiban veszett nyoma, hogy aztán néhány évvel
később hirtelen megtalálják, s így magyar királlyá koronázhassák vele Ferenc
Józsefet. Ki fedte fel a Habsburgok előtt a rejtekhelyét? Ki volt a korona
árulója ? vagy megmentője? A jó eszű ügyvéd elindul, hogy a frissen egyesített
Budapesten utánajárjon a dolognak, kerül, amibe kerül? A trilógia a Szent Korona
dokumentált viszontagságait meséli el a koronázási ékszer őrzését magára vállaló
Wertheimer család három generációját követve. Időben előre és visszafelé haladva
is olvasható: ha nem is teljesen más a története, de más az olvasata attól
függően, hogy A másik szárnysegéddel vagy A korona ügynökével kezdjük-e.