Brigitte Schwaiger fura városkája egy ausztriai kisváros, ahol minden nagyon
szép, a házak, az utcák, az évszakok, de különösen a tél, amikor mindent fehér
hótakaró borít. Lakói látszólag békésen élnek, az életet olyannak fogadják el,
amilyen, s magától értetődőnek tartják a dolgokat, s ami velük vagy általuk
történik. A városka semmiben sem különbözik Európa és különösen Közép-Európa
hasonló városkáitól, miért fura hát akkor mégis, és kinek fura, kinek
érthetetlen? Erre ad választ Schwaiger, amikor már kívülről nézi ezt a világot,
hiszen ő elmenekült a kisváros vonzó-taszító miliőjéből, és más életeszmények
szerint él. A könyvében felvonultatott szereplők mindennapi életének, apró
gondjainak felvillantásaiból áll össze a kisváros képe, szellemi légkörének
érzékeltetése. Ebben a könyvében is, mint a nálunk is nagy sikert aratott előző
regényében, a Mitől sós a tenger?-ben, sorra megjelennek legközelebbi
családtagjai, barátai. S noha némi gúnnyal szemléli őket, a könyv humoros-kedves
hangneméből mégis érezni, hogy ragaszkodik hozzájuk, és a városkához is,
szülőhelyéhez, gyermekkorának, kamaszéveinek színteréhez.