Tanácstalanság Magyarország 1944-es német megszállását követően a hazai zsidó
közösségek vezetői feloldhatatlan dilemma előtt találták magukat: működjenek
együtt a németekkel és a nácibarát magyar kormánnyal, vagy válasszák az
ellenállás útját? A rendelkezések a fővárosi zsidó vezetőket a budapesti zsidó
tanácsba, a vidékieket pedig különböző helyi tanácsokba tömörítették. A
gettósítás során sokszor e tanácsokra hárult a beköltözés megszervezése és
felügyelete. A német és kollaboráns magyar követeléseket szintén ők
kommunikálták a közösségeik felé, a deportálások előtt pedig nemegyszer a zsidó
tanácsok vezetőinek kellett szelektálniuk a gyűjtőtáborokban, hogy ki kerüljön
Auschwitzba, és kit küldjenek más koncentrációs táborokba. A háború után súlyos
vádak érték a zsidó vezetőket külföldön és Magyarországon is. Talán nem
véletlen, hogy a történészek máig vitatkoznak szerepükről. De valójában mit
tudtak ők Auschwitzról a deportálások előtt? Miért nem riadóztatták a vidéki
zsidóság tömegeit? Kiváltságos helyzetben voltak-e, vagy ugyanúgy szenvedtek,
mint a kis zsidók? Kollaboránsnak számítanak-e, vagy nem volt választásuk? Mi
volt Horthy Miklós szerepe a budapesti zsidók megmentésében? Veszprémy László
Bernát könyve kényes kérdéseket boncolgat, miközben számtalan külföldi és hazai
levéltár forrásai alapján próbálja megérteni a zsidó vezetés holokauszt alatti
viselkedésének történetét. VESZPRÉMY LÁSZLÓ BERNÁT 2016-ban végzett a Károli
Gáspár Református Egyetemen, majd az Amszterdami Egyetem holokauszt- és
népirtáskutatás szakán szerzett mesterfokozatot. Jelenleg doktorjelölt az ELTE
BTK Művelődéstörténet Doktori Iskolájában. Kutatási területe a politikai
eszmetörténet és a zsidóság története. Korábban több zsidó folyóirat munkatársa,
illetve a Veritas Történetkutató Intézet és a Milton Friedman Egyetem Magyar
Zsidó Történeti Intézetének kutatója volt. Jelenleg a Mathias Corvinus Collegium
online tudományos ismeretterjesztő folyóiratának, a Corvináknak a
főszerkesztője.