Bár Füst Milán művei folyamatosan hozzáférhetők, és drámáit is játsszák
színházaink, mégis hosszú időnek kellett eltelni azóta, hogy a legutóbbi róla
szóló monográfiát kezébe vehette az olvasó. Schein Gábor munkája - az életmű
egészének összefüggésében vizsgálva - az 1909 és 1927 közötti első pályaszakasz
azon poétikai kérdéseit tárja fel, amelyek Füst Milán líráját, prózáját és
drámai műveit mai irodalmi gondolkodásunk mind fontosabb részévé teszik.
Olvasatai nem hagyják figyelmen kívül a Füst Milánra oly jellemző átírások
alkotástechnikáját sem. A keletkezés e sajátos történetét nyomon követve
vizsgálja a művek retorikai működését, így jut el finom megfigyeléseihez,
amelyek mögé - irodalomtörténet-írásunk legjobb hagyományait követve - széles
poétikatörténeti hátteret vázol. Miközben a könyv Füst Milán művészetét a
huszadik századi magyar irodalom és az európai modernség összefüggésrendszerében
is új módon teszi láthatóvá, izgalmas intellektuális ?kalandtúrára? hív egy
olyan alkotó nyomait követve, akinek értékes és sérülékeny rejtegetnivalója
volt, és igazságát csak a csalás játékaiban hagyhatta ránk.