Annak ajánljuk ezt a könyvet, aki valami újat és meglepőt szeretne hallani a
pszichoterápiáról, és a pszichiáteri munkáról, nem pedig azt, amit már úgyis
tud. Milyennek látom a Te viselkedésedet? Te milyennek látod az enyémet? Én mit
gondolok arról, hogy Te milyennek látod az én viselkedésemet, és Te mit gondolsz
arról, hogy én milyennek látom a tiédet? Ilyen és sok más hasonló kérdést tesz
fel Ronnie Laing, a XX. századi pszichiátria nagymestere. Laing komolyan vette a
hippokráteszi esküt: az orvos célja nem az, hogy ?jót tegyen, hanem az, hogy
megbizosodjék arról, nem tesz rosszat? Megkérdezi azt is, miért szakadt el az
ember saját belső világától, miért kapaszkodik görcsösen a külvilágba, amelytől
pedig nem sok jót remélhet? Ha pedig valakinek elege lesz ebből a külvilágból,
hátat fordít neki és elvonul saját belső világába, miért bélyegezzük őrültnek, s
miért akarjuk mindenáron kirángatni onnan ? holott hagyhatnánk, hogy végigvigye
útját a saját lelkében, s önerőből visszatérjen közénk. Laingnek ezzel az
1967-ben írt rendkívüli szépségű és mély ?pszichoesszéjével? inditjuk el
antipszichiátria sorozatunkat.