Ritkaság, hogy egy könyv vezesse több országban egyszerre, szinte az összes
fontos sikerlistát. A New York Timesét, az Amazonét és a BarnesandNoble-ét,
például. Az végképp szokatlan, hogy ezt egy debütáló író tegye. 2015 elején
Paula Hawkins regénye berobbant az angolszász piacokra. Ahogy Stephen King
fogalmazott, ebben a történetben csak fokozódik és fokozódik a feszültség. Nem
véletlenül hasonlítják Hitchkockhoz és Agatha Crhristie-hez az írót, a Gone
girlhez a történetet. Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra.
Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál,
ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy
ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi őket. A pár élete
tökéletesnek tűnik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra. És aztán lát
valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi
elég. A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet
eddig csak messziről szemlélt. Meglátják; sokkal több ő, mint egy lány a vonaton