Halálom óráiban Mi történik velünk halálunk után? Hogyan dolgozzuk fel azt a
brutális tényt, hogy váratlanul elpusztulhatunk egy átlagos napon? Hogyan
birkózunk meg olyan jelenségekkel, amelyeket a tudomány nem tud megmagyarázni?
Egy majdnem végzetes egészségügyi vészhelyzet vezetett oda, hogy Sebastian
Junger megírja halálról szóló emlékezetes elmélkedését. Évekig sikeres háborús
riporterként járta a frontvonalakat, kockára téve életét. Mégsem ezeknek az
útjainak a során, hanem 2020 nyarán került legközelebb a halálhoz, otthonában,
amikor erős hasi fájdalmai miatt kórházba kellett szállítani. Elhunyt apja
meglátogatta haldoklása közben, és arra kérte, csatlakozzon hozzá. Ez volt az
utolsó momentum, amire Junger emlékezett a krízis óráiból. Az orvosok később azt
mondták neki, csoda, hogy életben maradt. A vele történtek sarkallták arra, hogy
utánajárjon létezésünk legnagyobb kérdéseinek, a halál misztériumának. A Halálom
óráiban orvosi dráma, lebilincselő önéletrajz és mélyreható nyomozás a végső,
fel nem fejthető rejtély után. Mindnyájan egy hegy oldalán vagyunk, döbbenten a
felismeréstől, hogy milyen gyorsan besötétedett; az egyedüli kérdés az, hogy
olyan emberekkel vagyunk-e, akiket szeretünk - vagy sem. Nincs más - sem
meggyőződés, sem vallás vagy hit -, csak ez van. Csak annak a tudása, hogy
amikor végül lehunyjuk a szemünket, lesz valaki, aki vigyáz ránk, miközben annak
a nagy, felmagasodó éjnek a belseje felé tartunk.