Nemzetek Erdélyben : August Ludwig Schlözer és Aranka György vitája Biró
Annamária könyvében meggyőzően kimutatja, az 1790-es évek első felében a magyar
fél még alig vett tudomást az erdélyi szászok markáns nemzeti sztereotípiákat is
felvonultató írásairól. Mindez 1797-ben változott meg gyökeresen, amikor
megjelent August Ludwig Schlözer (1735?1809) háromkötetes műve az erdélyi
szászok történetéről (Kritische Sammlungen zur Geschichte der Deutschen in
Siebenbürgen). A korszak egyik sztártörténészét, a göttingeni egyetem híres
professzorát Samuel von Bruckenthal kezdeményezése nyomán Johann Filtsch és más
erdélyi szász értelmiségiek kérték fel a munka megírására, érzékelve azt a
rokonszenvet, amellyel Schlözer ügyük felé fordult. A fő célpont az ő
szempontjukból II. Józsefnek az az 1781-ben kiadott, és 1790 után is érvényben
maradt rendelete (Concivilitätsedikt) lett volna, amely lehetővé tette a többi
rendi nemzet tagjai számára a szászföldi ingatlanszerzést. A nem egészen
hivatalos felkérés azonban egy provokatív könyv megszületéséhez vezetett.
Schlözer műve a teljes magyar szellemi elitben nagy felzúdulást keltett, a
megbízók taktikusan meghatározott céljait messze túllépve. A felháborodás
nyomtatott lecsapódása azonban meglepően csekély. Ahogy azt Biró Annamária
jelzi, erre egyértelműen a hazai...