Az Élő Ház Az egyik leghálásabb regénytípus a középiskolára visszaemlékező
regény. Egyszerűen nem lehet nem átélni. Egyszerűen ki van zárva, hogy az olvasó
ne találja meg saját magát a szereplők között. Az élő ház is ilyenfajta,
aha-élményes próza. Tamás Dénes egy húszéves osztálytalálkozó kapcsán visz
vissza minket egy közös múltba, vezet végig egy iskolaépületen, egy kollégiumon,
mond el közös történeteket. Hőse tele van nosztalgiával, idealizál, de a közös
legendák mellett ugyanolyan pontosan emlékszik az utolsó gumipapucsra is.
Nosztalgiája szinte sistereg: folyton kicsap belőle valami furcsa, sötét, nyers
indulat, egy negyven körüli férfi lelkében teljes épségben megmaradt esetlen
kamaszdüh, ami az eltelt idő, és a hajdani társak ellen fordul. Mer
igazságtalan, sőt, gonosz lenni velük és saját magával is, hiszen merészeltek
megöregedni. Így lesz Az élő ház nemcsak szép, nosztalgikus olvasmány, hanem
megalkuvás nélküli, őszinte próza. Kegyetlen és kétségbeesett. Tamás Dénes írói
bravúrja, hogy mégis letehetetlen. - Kemény István TAMÁS DÉNES 1975-ben
született Rétyen. Író, esszéista, a csíkszeredai Sapientia EMTE kommunikáció
szakának tanára. Megjelent kötetei: Honfoglaló esszék (Korunk-Komp-Press Kiadó,
2013), Minden egész... (Lector Kiadó, 2016)