Művészet és tömegkultúra A könyv fő célkitűzése az, hogy a magasművészet és
populáris művészet ellentétét megalapozott, bár nem feltétlenül diszkrét
különbségként mutassa fel. Az alapgondolat úgy fogalmazható meg, hogy a magas és
a populáris művészet lényegi eltérését művészet és szórakoztató termékek
különbségeként ragadhatjuk meg. A magas művészet alkotásai és a tömegkultúra,
avagy populáris művészet termékei csak látszólag tartoznak ugyanabba a
kategóriába, valójában különnemű jelenségek. A populáris művészetet és
tömegkultúrát a Frankfurti Iskola gondolkodói a művészettel élesen
szembeállított ellenpólusként gondolják el, s ezzel a tömegkultúra bírálatának
egyik legélesebb megfogalmazását adták. Az itt javasolt elemzési perspektívában
azonban - szemben Adornóval - a tömegművészet nem jelentéktelenül el, nem a
kapitalizmus fenntartását szolgáló átfogó manipuláció eszközeként jelenik meg,
és különösképpen nem válik elitista lenézés tárgyává, amit állandóan a
sznobizmus és az intellektuális gőg mellékzöngéje kísér. Hannah Arendt
koncepcióját továbbgondolva, a könyv azt állítja, hogy amit populáris
művészetnek szoktunk nevezni, az csak elégtelenül ragadható meg a művészet
szokásos megítélési kritériumaival, éspedig azért, mert valójában nem alacsony
színvonalú megvalósítása a művészetnek, hanem az életfolyamat biológiai
szükségletéhez, a pihenés és kikapcsolódás dimenziójához tartozik. Mást várunk a
műalkotástól és mást a szórakoztató terméktől, még ha nem is lehet
problémamentes egységességgel definiálni, mit is akarunk az előbbi esetben és
talán azt sem, mit várunk az utóbbi esetben.