Az idő eredetéről ?Tudtam, hogy amikor Stephen azt mondta, hogy az univerzum
tervezettnek tűnik, arra a rendkívüli megfigyelésre utalt, miszerint az
univerzum a viharos születését követően feltűnően alkalmasnak bizonyult az élet
fenntartásához ? még ha ez több milliárd évig is tartott. Ez az alkalmasság, így
vagy úgy, évszázadokon át nyugtalanította a gondolkodókat, mert úgy érezték,
hogy ez jelentős probléma. Szinte olyan, mintha az élet és a kozmosz keletkezése
összefüggne egymással, mintha a kozmosz mindvégig tudta volna, hogy egy napon
otthont ad majd nekünk. Mihez kezdjünk a szándékosság eme titokzatos
megjelenésével? Ez az egyik legfontosabb kérdés, amelyet az emberek az
univerzummal kapcsolatban feltesznek, Stephen pedig meg volt róla győződve, hogy
a kozmológiai elméletnek kellene hogy legyen mondanivalója a témában. Valójában
munkája nagy részét az a lehetőség ? vagy remény ? vezérelte, hogy képes lesz
megfejteni a kozmikus tervezettség rejtélyét.? Stephen Hawking utolsó gondolatai
a Világegyetem létrejöttéről ? Az idő rövid történetében vázolt elmélet gyökeres
átdolgozása Miként alakulhattak ki az univerzumban az élet számára ennyire
kedvező feltételek? Hogy megoldja ezt a rejtélyt, Stephen Hawking az ősrobbanás
elméletét kezdte el tanulmányozni, ám a kérdés egyre bonyolultabbá vált, amikor
a matematikai számítások arra utaltak, hogy több ősrobbanás számtalan
univerzumot hozott létre, amelyek többsége alkalmatlan az életre. Hawking közeli
munkatársával és jó barátjával, Thomas Hertoggal húsz éven át dolgozott a
válaszon, aminek eredménye egy teljesen új elmélet lett. Legnagyobb
meglepetésükre egyfajta evolúcióra bukkantak, amelyet visszafelé követve azt
látták, hogy maguk a fizika törvényei változnak és egyszerűsödnek, egészen
addig, amíg a részecskék, az erők, sőt maga az idő is el nem tűnik. Forradalmi
gondolat támadt bennük: a fizika törvényei nincsenek kőbe vésve, hanem az
általuk irányított Világegyetemmel együtt születnek és alakulnak ki. Az idő
eredetéről ezt a radikálisan új elméletet elhelyezi a fizikai gondolkodás
történetének kontextusában Newton törvényeitől kezdve Einsten
relativitáselméletén és a kvantummechanikán keresztül egészen a húrelmélet
legújabb eredményeiig, és alapjaiban változtatja meg, amit a Világegyetemben
elfoglalt helyünkről gondolunk. Talán ez Stephen Hawking legnagyobb tudományos
eredménye.