Rózsa Sándor nálunk - Betyárok és egyebek A kötet elbeszélései a 19. század
végi, Szeged környéki puszták embereiről mesélnek. A kevés szavú csikósokról, a
maguk szabta törvényeikhez igazodó gulyásokról, a Nappal, a Holddal és a
csillagokkal beszélő viszonyban élő juhászokról, és a köreikből kiszakadt
törvényen kívüliekről, a betyárokról. A kötetet a pásztorfaragások világából
merítő grafikák díszítik, valamint 42 betyárfénykép az 1870-es évek szegedi
bűnpöreinek leghírhedtebb szereplőiről. A könyvhöz közel száz oldalas virtuális
melléklet kapcsolódik, mely a Bodobács Kiadó honlapján keresztül érhető el. A
puszta és az ő emberei oly kiismerhetetlenek. Az eszük oly másképp jár,
fogalmaik a dolgokról oly mások, hogy sohasem tudni, hogy igazságaikban
nincsen-e tréfa, s tréfát nem az igazság kedvéért mondanak-e.(...) ki tudna
belemenni kutató kézzel e pusztai szívekbe, melyekben ma is lobog az ősvallás
áldozati lángja. Kevés szegletében a világnak tartozik olyan elválaszthatatlanul
össze ember és természet, mint a pusztában, ahol a természet rendjébe
illeszkedés az egyetlen lehetőség a megmaradásra. Így volt ez a XIX. század
második felében, a Szeged környéki, akkor még végtelennek és végtelenségükben
öröknek tűnő pusztákon is. Az ősfoglalkozásokat űző, kevés szavú, a Nappal, a
Holddal és a csillagokkal beszélő viszonyban élő juhászok, gulyások, csikósok
pontosan tudták ezt. Róluk, s e tudásról, csorbíthatatlan igazságaikról, maguk
szabta törvényeikről mesélnek a kötet elbeszélései. És szólnak még a pusztai
népekből kiszakadt törvényen kívüliekről, a betyárokról is, egy elsüllyedt világ
derűjével, békességével és indulataival...