Kortárs republikanizmus A liberális demokrácia válságban van. Ennek lehetséges
okairól számos politikafilozófiai megfejtés született már, és ezekkel együtt
persze arról szóló programok is, hogy mi vezethetne kifelé a válságból. Az
utóbbi másfél?két évtized egyik legfelkapottabb megfejtése és programja a
nyugati diskurzusban kétséget kizárhatóan a republikanizmus. A mai
republikánusok szerint az a fő baj, hogy valamikor a 19. század derekán
félrecsúszott a szabadságról való gondolkodásunk. A válság végül is ennek a
folyománya, ezért hát a kiút első lépése is az lenne, hogy a 19. század dereka
óta népszerűvé váló liberális szabadságeszményt lecseréljük. Ennek helyébe a
republikánusok régi és rég el is feledett, ám a jelenlegi diskurzusban éppen
ezért az újdonság erejével ható eszményt javasolnak alternatívaként. Ennek fő
tanulsága, hogy a szabadság szemszögéből nagyon nem mindegy, hogy milyen hatalmi
struktúrák vannak a társadalomban. A republikánus ideál: a domináló hatalomtól,
az önkénytől mentes politikai rendszer. Ilyen lenne az igazi köztársaság.
Kötetünkkel be szeretnénk mutatni, hogy a republikanizmus mit tanít az
intézményekről, a törvényekről, a demokráciáról, a gazdaságról és a
titkosszolgálatról, és hogy mi köze van más politikafilozófiákhoz, például a
liberalizmushoz, a konzervativizmushoz és a realizmushoz.