
1921
1921 Kereken száz esztendővel ezelőtt, az elveszített világháború, a
forradalmak, a megszállás, a terror és a trianoni békekötés traumái után a
Horthy-rendszer lázasan igyekezett meghatározni önmagát. A kísérletet nem csupán
a nacionalista-irredenta retorika és az antiszemitizmus fellángolása jellemezte,
de keresztény belső feszültségek is felszínre törtek, elsősorban a két nagy
protestáns, illetve a római katolikus egyház között. 1921-ben Pécs, Baja és a
köztük lévő területek visszakerültek az anyaországhoz, Nyugat-Magyarországon
pedig felkelés robbant ki az Ausztriához csatolandó területek visszaszerzésére.
Az eseményeket az év végi soproni népszavazás zárta le, amellyel - kisebb
eltérésektől eltekintve - kialakultak Magyarország mai államhatárai. Még mindig
ugyanebben az évben az utolsó magyar király, IV. Károly kétszer is megpróbált
visszatérni a trónra, komoly kihívások elé állítva a kormányzót és a hozzá hű
politikai elitet. A királykérdés körüli vita és belharc végül egyértelműen a
korszak legélesebb belpolitikai konfliktusává változott. Veszprémy László Bernát
kötete olyan sorsfordító időszakként mutatja be az 1921-es esztendőt, amelynek
jelentőségéhez a Horthy-korban talán csak az 1944-es év fogható. Ám míg ez
utóbbiról számtalan kisebb-nagyobb monográfia született már, 1921-nek eddig
jóval kevesebb figyelmet szenteltek a kutatók, noha eseményei az egész rendszer
későbbi sorsát meghatározták. A könyv társadalomtörténeti, politikatörténeti és
emlékezettörténeti szempontok figyelembevételével alapos és érdekfeszítő
összefoglalóját adja a korai Horthy-rendszernek, miközben fontos kérdéseket vet
föl Horthy kormányzói tehetségével vagy épp Teleki Pál és Bethlen István
politikájával kapcsolatban is. Veszprémy László Bernát 2016-ban végzett a Károli
Gáspár Református Egyetemen, majd az Amszterdami Egyetem holokauszt- és
népirtáskutatás szakán szerzett mesterfokozatot. Jelenleg doktorjelölt az ELTE
BTK Művelődéstörténet Doktori Iskoláján. Kutatási területe a politikai
eszmetörténet és a zsidóság története. 2016 és 2018 között a Szombat című zsidó
folyóirat munkatársa, 2017 és 2018 között a Veritas Történetkutató Intézet
kutatója, 2019-ben a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének
kutatója volt. Jelenleg a neokohn.hu nevű zsidó hírportál
főszerkesztő-helyettese.
forradalmak, a megszállás, a terror és a trianoni békekötés traumái után a
Horthy-rendszer lázasan igyekezett meghatározni önmagát. A kísérletet nem csupán
a nacionalista-irredenta retorika és az antiszemitizmus fellángolása jellemezte,
de keresztény belső feszültségek is felszínre törtek, elsősorban a két nagy
protestáns, illetve a római katolikus egyház között. 1921-ben Pécs, Baja és a
köztük lévő területek visszakerültek az anyaországhoz, Nyugat-Magyarországon
pedig felkelés robbant ki az Ausztriához csatolandó területek visszaszerzésére.
Az eseményeket az év végi soproni népszavazás zárta le, amellyel - kisebb
eltérésektől eltekintve - kialakultak Magyarország mai államhatárai. Még mindig
ugyanebben az évben az utolsó magyar király, IV. Károly kétszer is megpróbált
visszatérni a trónra, komoly kihívások elé állítva a kormányzót és a hozzá hű
politikai elitet. A királykérdés körüli vita és belharc végül egyértelműen a
korszak legélesebb belpolitikai konfliktusává változott. Veszprémy László Bernát
kötete olyan sorsfordító időszakként mutatja be az 1921-es esztendőt, amelynek
jelentőségéhez a Horthy-korban talán csak az 1944-es év fogható. Ám míg ez
utóbbiról számtalan kisebb-nagyobb monográfia született már, 1921-nek eddig
jóval kevesebb figyelmet szenteltek a kutatók, noha eseményei az egész rendszer
későbbi sorsát meghatározták. A könyv társadalomtörténeti, politikatörténeti és
emlékezettörténeti szempontok figyelembevételével alapos és érdekfeszítő
összefoglalóját adja a korai Horthy-rendszernek, miközben fontos kérdéseket vet
föl Horthy kormányzói tehetségével vagy épp Teleki Pál és Bethlen István
politikájával kapcsolatban is. Veszprémy László Bernát 2016-ban végzett a Károli
Gáspár Református Egyetemen, majd az Amszterdami Egyetem holokauszt- és
népirtáskutatás szakán szerzett mesterfokozatot. Jelenleg doktorjelölt az ELTE
BTK Művelődéstörténet Doktori Iskoláján. Kutatási területe a politikai
eszmetörténet és a zsidóság története. 2016 és 2018 között a Szombat című zsidó
folyóirat munkatársa, 2017 és 2018 között a Veritas Történetkutató Intézet
kutatója, 2019-ben a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének
kutatója volt. Jelenleg a neokohn.hu nevű zsidó hírportál
főszerkesztő-helyettese.

Adatlap
Ár: | 3.190 Ft |
Feladás dátuma: | 2025.02.19 |
Eddig megtekintették 0 alkalommal |
A hirdető adatai

Könyv kereső rovaton belül a(z) "1921" című hirdetést látja. (fent)