Rögtönzés és ellenpont Az elmúlt másfél évtizedben az Európai Unió működése
jelentős változáson ment keresztül. Korábban a nyilvánosságtól távol működő,
szabályozási kérdésekre összpontosító, sokak számára talán unalmasnak tetsző
intézményként haladt előre a maga kitaposott útján. Az utóbbi idők válságai
során azonban egykori működési modellje elégtelennek bizonyult; a válságok
kezelése ugyanis az európai politikusoktól gyors, határozott cselekvést,
kezdeményezőképességet, kreativitást és rendhagyó megoldásokat igényelt - csupa
olyan dolgot, amelyek addig nem tartoztak az európai politizálás meghatározó
vonásai közé. E fordulatos másfél évtizedben az európai vezetőknek nemcsak az új
helyzetekre kellett a megszokottnál gyorsabban reagálniuk, de az addigi
szakpolitikai kérdésektől eltérő területen navigálva a szuverenitással,
identitással, szolidaritással kapcsolatos megannyi dilemmára is meg kellett
felelniük. Bejáratott megoldások híján pedig sokszor nem hagyatkozhattak másra,
mint politikai ösztöneikre és improvizációs képességükre. A változások egy
részét testközelből, az Európai Tanács elnökének tanácsadójaként megélő szerző
könyvében négy olyan drámai pillanatra összpontosít, amelyek hozzájárultak az
európai politika átalakulásához: a 2008-ban kezdődő és a kontinens országait is
nehéz helyzetbe hozó gazdasági válságra, a Krím és Ukrajna más részei ellen
indított orosz támadásra, a menekültválságra és a brexit miatt a szervezet
atlanti szárnyán előálló komplikált helyzetre. Van Middelaar ezeket
végigelemezve igyekszik olvasói számára felvázolni, hogyan találja fel magát
újra az uniós politika, s hogyan helyeződik át benne a hangsúly a
szabálypolitikáról az eseménypolitikára. A lebilincselő stílusban megírt könyv
mindenki számára ajánlott, aki szeretné jobban megérteni a mindannyiunk
mindennapjait meghatározó uniós politika belső működésének dinamikáját,
intézményi ütközéseit, szövevényes hatalmi játszmáit és az európai
választópolgárok növekvő türelmetlenségének okait.