Az Európa Könyvkiadó Stefan Zweig-sorozatának újabb kötetében Stuart Mária
történetét kapja kezébe az olvasó, azét a királynőéjét, aki - mint Zweig írja
előszavában - több mint három évszázadon át újra meg újra csábította a költőket,
foglalkoztatta a tudósokat, és akinek alakja még ma is változatlan varázzsal
kényszerít új megjelenítésre. Alig van nő, akit ennyi eltérő formában rajzoltak
volna meg: gyilkos, majd vértanú, balga cselszövő, majd égi szent. A reneszánsz
Franciaországban királynénak nevelt Stuart lány tündöklését, a skót hazájába,
pártütő főurai közé visszatérő, fiatal özvegy bontakozó jellemét, a büszke
királynő szenvedélyes szerelmeit, eszeveszett vállalkozásait, a trónfosztott
Stuart Mária vergődését és hatásos színjátékként megrendezett kivégzését talán
senki nem írta meg annyi beleérző képességgel, ugyanakkor annyi hiteles forrás
áttanulmányozása után, mint a történelmi alakok életre keltéséhez kiválóan értő
Stefan Zweig. Regényében nemcsak Máriát, de nagy ellenfelét: Erzsébetet is
megidézi, a nőiségében sérült, kétszínű és kiszámíthatatlan, de nagyon is
realista angol királynőt, akiben nemzete erős akarata öltött testet, s aki épp
ezért győztes lett a történelemben - míg Stuart Mária csak a költészetben és a
legendában.