Novák Valentin tanulhatatlan talentumokkal megáldott szerző, aki minden
idegszálával arra törekszik, hogy jól értse és pontosan olvassa önmagát.
Líraisággal gazdagon erezett írásaiban nem nehéz észrevenni az elbír-e engem a
világ, és elbírom-e én a világot, illetve a mennyi valóságot bír el a költészet,
és mennyi költészetet bír el a valóság dilemmáját. Reális és szürreális határán
mozgó, mégis a valósággal viszonylag nagy felületen érintkező írásain
minduntalan átüt a léptéket és mértéket jelentő másik világ hamvas bájjal
vegyített mágiája, a rögvalóságon fölülemelkedő lehetséges világ igéző látomása.
A komplex élmény- és érzékenységformákra épülő, helyenként roppant szellemes és
szórakoztató írások az egyediség és egyszeriség élményével ajándékozzák meg az
olvasót. (Ködöböcz Gábor) Teli vannak ezek a szövegek humorral, iróniával és
szarkazmussal, kétségbeeséssel, és könnyednek tetsző, nagyon is nehéz
legyintésekkel, pökhendiséggel és egyúttal írói alázattal. Szövegek, amelyeket
egy kiforrott írói szemlélet fog össze. Látszik a kimunkált nyelvkezelés az
írásokban, a szemléleti biztonság, az időfelbontás csöppet sem öncélú
kezelése-játéka-rejtvénye, a tapasztalati és műveltségélmények átütése a
csomagolópapíron... (Zalán Tibor)