?Imádkoztam egy sort, hogy mire fölérek a vörös tetős házhoz, szépüljek meg
valahogy, és mint nem először az életben, a Jóisten meghallgatott. Igaz, akkor
már bent álltunk egymással szemben, az orvos család gazdagon berendezett
halljában, és ő tényleg magához ölelt, és tényleg megcsókolt, de ami utána
következett, az olyan volt, mintha egy filmben szerepelnék. Halk, szisszenő hang
? a cipzáramé, a világoskék buklé lágyan csúszott a földre, és a kombinés
lánytest, amit Pista pont úgy emelt az izmos két karjába, ahogy a moziban
láttam, már se sovány nem volt, se nyakigláb, hanem szépségesen szép és
kívánatos, amit természetszerűleg egy szaténhuzatos, széles ágyra fektetett, és
fölé hajolt?? R. Székely Julianna legújabb könyve lírai, tárgyszerű és ironikus
vallomások sorozata egy korról meg egy sorsról. A kor: a ?tegnapok?, a létezett
szocializmus. A sors: a szerző gyerek- és fiatalkora. Mindkettő szomorú, szép,
nyomorúságos, boldog, elképesztő, abszurd és bolondos. Aki a saját emlékeit is
fölfedezi benne, annak fog örülni. Aki nem, az annak, hogy mindezt megúszta.