FÜLSZÖVEG Kovács I. Gábor könyve a magyar kalendáriumok históriáját bemutató
művelődésszociológiai tanulmány. A 16. századi kezdetektől írja le, hogy milyen
igények kielégítésére alakult ki a kalendárium műfaja. Szól arról, hogy kik
írták ezeket a kiadványokat, kik szerkesztették, mely nyomdákban és milyen
példányszámban nyomták, hogyan terjesztették, kik vásárolták és hogyan
használták. A szerző részletesen elemzi a különböző kalendáriumok világképét,
szemléletét; feltárja, hogy az olvasók milyen ismereteket, milyen tudást
szerezhettek ezekből a népszerű, nagy példányszámú kiadványokból, s a
kalendáriumok értékvilága miként hathatott a befogadók mentalitására. A könyv
leírja, hogy a kalendárium hogyan helyezkedett el a társadalom kommunikációs
rendszerében, s a kalendáriumirodalom változásaiban mutatja meg a magyar
kulturális szerkezet történeti módosulásainak, a tömegkultúra kialakulásának
néhány sajátosságát. A szerző alapos, filológiailag is jól dokumentált
forrásfeltárást végzett. Ennek ellenére az élvezetes stílusban megírt, sok
művelődéstörténeti érdekességet is tartalmazó könyv a szakemberek mellett a
művelődéstörténet iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is
számot tarthat. Vissza TARTALOM Bevezetés 7 Kis magyar kalendáriumtörténet a
kezdetektől 1848-ig 11 A műfaj születése - a kalendárium a gyorsuló idő hírnöke
11 A 16-17. század magyar kalendáriumai - a műfaj kialakulása 14 Világkép,
szerkezet és műfaji jellemzők 14 Kiadók, példányszámok, terjesztés, árak és
olvasók 24 Új funkciók, korlátozott korszerűsítés, szaporodó közönség
(1730-1820) 26 A központi hatalom beavatkozása s a felvilágosodás
kalendáriumideálja 26 A tartalom átrendeződése 33 Kalendáriumok ezen szép
könyvtárom - az olvasók 42 Kiadók, szerkesztők, példányszámok és terjesztés 48 A
kalendárium eszköz a nemzet haladásához (1820-1848) 53 A debreceni első
kalendáriom..., melyből az időjövendölés kimaradt 53 Oktatva mulattató és
közhasznú naptárak 56 Naptárt az adózó nép kezébe - a Mezei Naptár 64 A
hagyományos kis naptárak 71 Az új jelenségek összefoglalása 73 Kalendárium és
polgárosodás. Az önkényuralom és a kiegyezés korának naptárirodalma 77 A
naptárak terjedése 77 Népirodalom és naptárideál 79 A naptárak típusai 84 A
műveltebb osztályok naptárai 85 Az István bácsi naptára és társai 94 Szoktató
irodalom a naptárakban 98 Népművelő kis naptárak 105 A népnek szánt egyéb kisded
naptárak. Vidéki és nemzetiségi naptárirodalom 110 Bucsánszky vállalkozása,
1831-1880 113 Bucsánszky mint pozsonyi könyvkötő és könyvkiadó. A
tömegkiadványokhoz vezető út kezdete 114 A pesti üzlet- és nyomdaalapítás:
1847-1848. A teljes könyvtermelői vertikum felé 119 Bucsánszky vállalatának
útkeresése 120 Anyagi sikerek 123 A sikerek megalapozása: az első naptárak 126
Tömegtermelés és a népi forgalmazás köre 128 A Bucsánszky-naptárak olvasói és a
paraszti naptárszükséglet kialakulása 133 A naptárak szerkesztői és írói 139 Az
1851-től 1880-ig megjelent Bucsánszky-féle naptárak tartalmának elemzése 147 A
tartalomelemzés céljai és kategóriarendszere 147 A naptárak választéka -
mintaválasztás 149 A gyakorlati funkció és a hagyományos alapokon korlátozottan
fejlődő parasztság 155 A funkciók megoszlása 165 A nem történeti ismereti elemek
és hatásuk az olvasókra 166 Attila s Árpád öröke és a szabadságért harcoló
világhírű hősök, vagyis a história funkciói 171 Kalendáriumi hírközlés, avagy a
látszólagos nyilvánosság kezdetei 182 Világkép és mentalitás a szépirodalmi
anyagban 192 Összefoglalás 205 Mellékletek 213 Felhasznált források 213 A
kapitalizmus korában Magyarországon kiadott kalendáriumok bibliográfiájának
statisztikai feldolgozása 214 A Magyarországon kiadott kalendáriumok
példányszámai 220 Az önkényuralom korának naptárairól 224 A tartalomelemzés
során alkalmazott kategóriarendszer kidolgozásának szempontjai 226 Bucsánszky
Alajos és jogutódai által kiadott magyar nyelvű naptárak 232 Felhasznált
irodalom 233