Az egyházak szerepe a telelpülések életében. A kötet szerzői előszavából: Egy
valóban demokratikus társadalomban és politikai rendszerben ?a legfőbb érték az
ember?. Ez azonban nem csak a puszta lét védelmének kötelezettségét rója az
államra, hanem az emberi személyiség valamennyi szegmensét át kell, hogy fogja.
Különösen áll ez az egész embert átformáló, és valami Túlnanlévőhöz kapcsoló
világnézettel, a vallással. Ezért szükséges az, hogy a társadalom lehetővé tegye
és támogassa nem csak ennek szorosan vett hitéleti megnyilvánulását, hanem a
vallásos hitből fakadó szeretet cselekedeteit, vagyis mindazt a társadalom
számára is hasznos tevékenységet, amelyet a vallásos buzgalom kíván tenni
embertársaiért. Míg azonban Magyarországon állami szinten rendezett, vagy
rendezés alatt áll az egyházakkal való viszony, addig súlyos hiányosság, hogy
helyi szinten, az önkormányzatok esetében ez az igen fontos terület a legtöbb
esetben csekély, illetve rosszabb esetben semmiféle figyelmet nem kap, hosszú
távon rendezett, áttekinthető, és minden partner számára megnyugtató helyzetről
nem beszélhetünk. Ezen az állapoton kíséreltünk meg változtatni egy gyökeresen
új, átfogó rendszer kidolgozásával és megvalósításával Budapest XIV. és XV.
kerületében, a két önkormányzat egyházi felelőseiként. Törekvéseink immár több
mint egy éve folynak, és az ez idő alatt felhalmozódott tapasztalatokat,
eredményeket kívánjuk közkinccsé tenni azzal a szándékkal, hogy így könnyebbé
tegyük az előrelépést ezirányban más kerületek, települések számára. Felhívjuk a
figyelmet arra, hogy a következőkben ismertetésre kerülő módszer alapvetően a
nagyobb ? több tízezer lakost számláló ? települések esetében bizonyul igazán
hasznosnak, ahol minden történelmi felekezet jelen van, felekezetenként akár
több egyházközséggel is. Kisebb helyiségekben ugyanis a település szerényebb
méretei, az emberi kapcsolatok közvetlensége miatt sok egyébhez hasonlóan az
ilyen jellegű nehézségeket is természetes módon megoldódnak, a beavatkozás tehát
? a szubszidiaritás elvének alapján ? nem indokolt. A népesebb városok,
kerületek esetében azonban elengedhetetlenül fontosnak tekintjük a viszonyok
normalizálását ezen a téren. Ajánljuk könyvünket mindazoknak, akik valamilyen
módon ? elsősorban tisztségviselőként önkormányzati oldalról, lelkipásztorként,
hívőként egyházi oldalról ? érintettek az önkormányzat és a helyi egyházak
kapcsolatában. Különösen szeretnénk ráirányítani a témára politikusok,
teológusok, teológushallgatók figyelmét, de hasznosnak bizonyulhatnak az
olvasottak minden érdeklődő számára. Könyvünk két nagy részre oszlik. Az első
részben ide vonatkozó szükséges alapismereteket közlünk az egyházak és az
önkormányzati rendszer működéséről, hiszen ezekkel elengedhetetlen tisztában
lennie mindenkinek, aki ezen a területen tevékenykedik. A második rész fejti ki
részletesen azt az új módszert, melyet az önkormányzati munka során az egyházak
vonatkozásában ajánlunk. Ennek során mintegy kézikönyv-szerűen bocsátjuk közre
javaslatainkat, gyakorlati tanácsokkal segítve a megvalósítást. Az ezt követő
melléklet hasznos adatokat, illusztrációt, valamint segédanyagokat mutat be. A
könyv tartalomjegyzéke: I. RÉSZ ? ELMÉLETI ALAPVETÉS 1.1. Az egyházak 1.1.1.
Alapvető ismeretek az egyházakról 1.1.1.1. Terminológiai kérdések 1.1.1.2. A
hit, a vallás és az ?egyház? fogalma 1.1.1.3. Az egyházak és a civil szervezetek
összehasonlítása 1.1.2. A magyarországi történelmi egyházak felépítése, működése
1.1.2.1. Magyar Katolikus Egyház 1.1.2.2. A Magyarországi Református Egyház
1.1.2.3. Az magyar evangélikus egyházjog szabályai 1.1.2.4. A magyar zsidóság
1.1.3. A Magyar Köztársaság és az egyházak 1.1.3.1. Egyház és állam
kapcsolatának modelljei 1.1.3.2. Az egyházi jogi személyek keletkezése 1.1.3.3.
Az egyházak nyilvántartásba vételének feltételei 1.1.3.4. Vallásgyakorlás
1.1.3.5. Törvényes működés 1.1.3.6. Száz alapító 1.1.3.7. Alapszabály 1.1.3.8.
Az ügyintéző és képviseleti szervek megválasztása 1.1.3.9. Egyéb egyházi jogi
személyek 1.1.3.10. Az egyházi jogi személyek megszűnése 1.1.3.11. Az egyházi
jogi személyek működése 1.1.3.12. Számviteli szabályok 1.1.3.13. A társasági adó
szabályai 1.1.3.14. Speciális áfa- és vámszabályok 1.1.3.15. Az egyházi
személyekre vonatkozó személyi jövedelemadó- és társadalombiztosítási szabályok
1.1.4. Az egyházak működésének gazdasági alapjai 1.1.4.1. Az egyházfinanszírozás
különböző megoldásai 1.1.4.2. Az egyházak támogatása Magyarországon 1.2. Az
önkormányzati rendszer működése 1.2.1. Általános alapelvek 1.2.2. A települési
önkormányzat 1.2.3. Az önkormányzat tisztségviselői 1.2.4. A magyar
önkormányzati struktúra 1.2.5. Az önkormányzatok gazdálkodása 1.2.6. A
települési önkormányzat központi, valamint fővárosi illetve megyei szervekkel
való viszonya II. RÉSZ ? AZ ÚJ KAPCSOLATFORMA AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A HELYI
EGYHÁZAK KÖZÖTT 2.1. Miért van szükség új kapcsolatformára? 2.1.1. A jelen
helyzet fogyatékosságai 2.1.2. Az együttműködés alapelvei 2.1.3. Várható
eredmények 2.2. Gondolatok a gyakorlati megvalósításhoz 2.3. Első hivatalos
lépések 2.3.1. Önkormányzati felelős státuszának létrehozása 2.3.2. A település
egyházainak megismerése 2.3.3. Az információk közzététele 2.4. Az egyházi tanács
2.4.1. Az egyházi tanács célja, funkciója 2.4.2. Az egyházi tanács összetétele
2.4.3. Az egyházi tanács működésének szabályai 2.4.4. Az egyházi tanács és az
önkormányzat viszonya, tevékenységük összehangolása 2.5. Az egyházak
önkormányzati pénzügyi támogatása 2.5.1. A pénzügyi támogatás célja 2.5.2. A
támogatás formája 2.5.3. A támogatás nagyságrendje 2.5.4. A célzott és általános
(működési) támogatás fajtái 2.5.5. A támogatás módja MELLÉKLET I. Vallások
számokban 1. A világ vallásai 2. Vallások Magyarországon 3. Vallások Budapesten
4. Vallások Budapest XIV. kerületében 5. Vallások Budapest XV. kerületében 6. Az
egyházak költségvetési támogaztása 1991-2004