Két fiatal érkezik Kerekegyházára, a nyári hőségtől eltikkadt, tunya alföldi
cívisvárosba. Kerek Ferkó külföldről tér haza, hogy átvegye az ősi birtok
irányítását. A fiú külföldi tanulmányai során megtapasztalta a modern élet
előnyeit, maga is újítani szeretne, de apja hallani sem akar változtatásról.
Ferkó kedveszegetten veszi tudomásul, hogy szülőföldjén senkit nem érdekelnek a
reformjai. Szenved a város lakóinak kicsinyességétől és műveletlenségétől,
idejét mulatozással tölti, s minél őrültebb ötlettel áll elő, annál népszerűbb
ivócimborái között. Céltalan tivornyáin köszörüli nyelvét az egész város.
Koczogh Mariska, a polgármester lánya Pesten érettségizett. A fővárosban
művészek között mozgott, szellemi fejlődését a Nyugat határozta meg. Benne volt
a kulturális élet vérkeringésében, emancipált nőként művészi szépségű
perspektívát képzelt el magának. A városában azonban csupa kisszerűséget talál,
ami éles ellentétben áll a Pesten tanult divatos, dekadens frázisokkal.
Börtönben érzi magát, képtelen alkalmazkodni az otthoni élethez. Egymásra
találásuk Ferkó virtuskodásának köszönhető. A szerelem, mint annyi más
Móricz-regényben, hirtelen és váratlanul lobban fel közöttük. Vajon Merry
könyvízű feminizmusa kiállja-e az élet próbáját? Ferkó hajlandó-e átgondolni a
nő és a férfi hagyományos viszonyát? Képesek lesznek-e álmaikat, vágyaikat és
eszményeiket közösen átélni? A jól szerkesztett, pergő tempójú, romantikus
cselekmény mögött a két különböző társadalmi státusú fiatal küzdelmének pontosan
kidolgozott lélekrajza tárul fel.