Az első kötet a mechanikai megmunkálás technológiájának általános kérdéseit
tárgyalja. A gépgyártás-technológiát azonban világosan megfogalmazott általános
törvényszerűségek közé iktatni, legalábbis ez idő szerint lehetetlen. Éppen
ezért nagyjelentőségű a gépgyártás széleskörű tapasztalatainak rendszerbe
foglalása. A szerző a technológiai folyamatok tipizálásának elvén áll és
könyvének jelen második részében a gépgyártásnak a különböző alkatrészek
sajátosságaira vonatkozó tapasztalatait kísérli meg rendszerbe foglalni. A
mechanikai megmunkálás technológiáját mindenekelőtt a megmunkálandó alkatrészek
alakja határozza meg; ezért könyvének a géprészek osztályozására vonatkozó
anyagát azok alakja szerint csoportosítja. Az alkatrész alakja azonban nem
tekinthető a technológiai eljárást meghatározó egyetlen tényezőnek. Ez ugyanis
még az alkatrészek méreteitől, anyagától, a megkövetelt megmunkálási
pontosságtól, a megmunkált felület minőségétől, az egész termelési feladat
terjedelmétől, a sorozat nagyságától, s végül gazdasági és szervezési jellegű
tényezők együttes kihatásától is függ. Ezért az egyes osztályokba tartozó
alkatrészek megmunkálási eljárásának áttekintésekor megvizsgálja a megmunkálás
tisztaságának és pontosságának, a sorozat jellegének és a feladat egyéb
tényezőinek befolyását. A tankönyv öt fejezetben (II-VI.) tárgyalja a
gépalkatrészeket és azok elemeit, a megmunkáló módszereket, ezek között
összehasonlítást tesz, figyelemmel a nagyszámú részleges törvényszerűségre,
amely az alkatrészek vagy felületek egy meghatározott csoportjára vonatkozik. Az
első bevezető fejezet azoknak az általános szabályoknak az áttekintését adja,
amelyek a szerszámgépeken végrehajtott műveletek megszerkesztésére vonatkoznak.
Az utolsó fejezet a gépszerelési technológia alapjait tárgyalja. A szerző
összeválogatta a gépgyártás valamennyi ágának tapasztalatait; az adatokat az
egyes részekre vonatkozólag onnan vette, ahol a megfelelő eljárás fejlődésének
legmagasabb fokát érte el. Álláspontja az, hogy a hallgatókkal helytelen csak
egyféle - tömeg-sorozat- vagy egyedi gyártási - eljárást ismertetni. Az ilyen
tárgyalási módszer nem felelne meg az élet követelményeinek. A legtöbb gyárban
ugyanis egyidejűleg mind a három módszert alkalmazzák, mivel az egyik következik
a másikból. Ezenkívül a tömeggyártás fejlődési útjának elhanyagolása - lemondás
a leghaladóbb módszer alkalmazásáról; viszont a sorozat- és egyedgyártás
követelményeinek figyelmen kívül hagyása a helyes látókör eltorzításához vezet.
Ezeknek az ágaknak a fejlődésén alapszik ugyanis az ipar további fejlődését
biztosító felszereléseknek a gyártása. A mechanikai megmunkálás változatai
valamennyi létező folyamatának szemléltetésével kapcsolatosan tehát a szerző nem
tűzött elérhetetlen-célt maga elé, mert csupán az anyagnak általános alakban
való kifejtésére törekszik.