A korszak, melynek történetét gazdag ecsetvonással festi az író: a vasvári
békétől II. Rákóczi Ferenc zászlóbontásáig ível. A Zrinyiek Csáktornyán
háborogván a gyalázatos béke ellen, a francia királlyal való szövetség
gondolatát szövögetik; hasonló céllal indul Velencébe Zrinyi Péter felesége,
Frangepán Katalin és leányuk Ilona. A külsejében és szellemében egyaránt
rendkívüli lányt korán bevonják országos dolgok megbeszélésébe, s Miklós bán
váratlan halála után valósággal Zrinyi Miklós méltó örökösének tekintik. Ilona
bátran vállalja is sorsát: házasságra lép az ország leggazdagabb főurával,
Rákóczi Ferenccel. A felvilágosult szellemű Ilona sokat szenved anyósától, a
gőgös Báthory Zsófiától, de szó nélkül viseli a megaláztatásokat, különösen a
Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után. Zrinyi Péter és Frangepán Ferenc
életükkel fizetnek, Rákóczit anyja megváltja a császár haragjától. Férje és a
fejedelemasszony halála után Zrinyi Ilona két gyermekével Munkácsra költözik.
Házasságot köt Thököly Imrével. A török szultánnal szövetségben lévő Thököly
csillaga hamarosan lehanyatlik, s a férfiakat megszégyenítő bátorsággal harcoló
asszony kénytelen feladni Munkács várát Caraffa császári generálisnak. A
gyermekeitől elszakított, fogságba vetett Zrinyi Ilonát férje végül kiváltja, de
már csak egy út van számukra; a törökországi száműzetés. Még megéri fiának, II.
Rákóczi Ferencnek dicsőséges zászlóbontását. A mindvégig lebilincselő olvasmány
hitelt érdemlően vetíti elénk a magyar történelem egyik tragikus korszakát.