Egy csendes Tisza menti falu - költői nevén: Folyóvár - élete egyik napról a
másikra felbolydul, mikor óriási mennyiségű méreg kerül a folyóba. A katasztrófa
után természeti csapásként jön az árvíz. A falu lakói számára a nemes
hagyományok, valamint az anyagi és szellemi gazdagságot biztosító szépséges
folyó jelentik azt a természetes életteret, amelyben sorsuk kiteljesedhet. A
fenyegetettségben az emberi összefogás szép, modellértékű példái mellett
természetesen az emberi gyarlóságból adódó széthúzások is megelevenednek Gera
Pál mély empátiával, komoly emberi, írói elkötelezettséggel megkomponált,
mélyenszántó, ugyanakkor kifejezetten olvasmányos regényében.