Balla Máté második verseskötetét tartja most kezében az olvasó: az első 2005-ben
jelent meg Évgyűrűk címen. Mint annyi más poétánknak első könyve sok év termését
foglalta magába, a mostani viszont a legutóbbi idők hajtásait. Nagyon sok
mindenben Balla művei különböznek attól, amit megszokhattunk napjaink költőitől.
Mer manapság is hazafias, filozofikus és istenes verseket írni. A posztmodern
szószólói számára ez szinte bűn, de biztosíték arra, hogy sorai nem csak a
vájtfülűekhez fognak eltalálni. Első pillantásra sokszor nagyon elkeseredettnek
tűnhetnek ezek a költemények, melyek mély aggodalommal figyelik nemzete
megsemmisüléssel fenyegető sorsát, de ott a bizakodás is a szentivánéji tisztító
tűzvarázsban és a magyarságért énekelt zsoltárban. Szeretném, ha sikerülne e
versekkel minél több honfitársunkat felráznia, hogy belül változtassák meg egy
parányit önmagukat, mert akkor kívül is talán sok minden megváltozhat. (Bánosi
György)