Szabad-e gyerekeket elragadni egy nyüzsgő világvárosban? Miért gondolja a
dél-amerikai születésű, szolid házasságban élő Bigua ezredes, hogy a
gyerekrablás magasztos dolog? Meddig lehet harmonikus családot fenntartani
sok-sok talált gyerekkel? Az öregedő Bigua azt hiszi, mindörökre, csakhogy a
sors közbeszól. A gyerekekből kiütköznek öröklött tulajdonságaik, s az ezredes
is megperzselődik: beleszeret nevelt lányába. A fordulatokban bővelkedő regény
legfőbb ereje lélektani hitelessége, varázslatos költőisége. A művet Rónay
György nagyszerű fordításában adjuk közre. A XX. század nagy francia költője, a
magyar ?56 egyik legtekintélyesebb védelmezője, A jászol szamara meg az ökre
című megható karácsonyi elbeszélés szerzője Dél-Amerikában született 1884-ben, s
Párizsban halt meg 1960-ban. 1924-ben, amikor a Gyermekrabló első része
megjelent, hatalmas sikert aratott. S ugyancsak gyorsan elterjedt a híre az
1930-as folytatásnak. Számos világnyelvre lefordították. Nem véletlenül. Remek
az alapötlet, s pompás a megírás. Bigua ezredest és különös családját nem lehet
nem szeretni.