Sidonia Dedina (1935) cseh családból származik. Családjának tagjai generációkon
át Prágában és Mladá Boleslavban éltek. Felmenői között találunk jobbágyokat,
később szabad parasztokat, molnárokat, kereskedőket, építészeti és vasúti
tanácsosokat. Az erős családi tradíció, valamint az írónő mély kötődése a
szülőföldhöz segített megérteni, mi is történt azzal a több millió emberrel,
akiket gyökereiktől elvágtak, elüldöztek, elkergettek, olyannyira, hogy ma
szinte nincs is hova visszatérniük. Az Edvard Benes - a likvidátor című
dokumentumregényt Dedina a kilencvenes évek közepén írta, műve először német
nyelven jelent meg, holott a könyv ugyanolyan mértékben foglalkozik az egykori
Csehszlovákiában élő csehek sorsával és történelmével, mint a német lakosok
sorsával és történelmével. A demokrácia, az emberi szabadság, valamint az egyéni
és csoportos jog betartása a háború utáni Csehszlovákiában hagyott némi kívánni
valót maga után. Dedina ezért írt könyvet Edvard Benesről, a cseh történelem
egyik legrejtélyesebb alakjáról. Az ünnepelt demokrata minden lehetséges
eszközzel elnyomta a hazai ellenzéket, míg sikerült neki olyannyira legyengíteni
a Csehszlovák Köztársaság immunrendszerét, hogy az könnyen megszerezhető
zsákmánya lett a kaukázusi terroristának, Dzsugasvili-Sztálinnak, illetve az ő
cseh kommunista bűntársainak. 1945 májusa után több millió német polgár esett
áldozatul Benes rettenetes machinációinak. Olyan emberekről van szó, akiknek
családjai kétszer olyan régen éltek és dolgoztak a közös királyságban, mint a ma
Észak-Amerikájában élő fehér lakosok. A könyv, amelyet most a kezébe vehet az
olvasó, azokról a bűntettekről számol be, amelyeket a kommunista hatalom több
mint negyven évig titokban tartott, és amelyeket valamilyen oknál fogva a
bársonyos forradalom utáni politika is szívesen elrejtene.