Már megint itt a feng shui. Miért jó az nekünk, ha ennyit beszélünk kínai
térrendezésről, szélcsengőkről, aranyhalakról? Ha idáig ennyi vált érthetővé a
feng shui szelleméből, messze vagy még a lényegtől. Várj. Nyugalom. A feng shui
nem irányzat, nem új hullám, nem divat, nem vallás. Én inkább úgy fogalmazok,
hogy a jóérzés művészete. Nem kíván tőled komoly áldozatokat, csak annyit,
amennyit hajlandó vagy nyújtani magadból. Ha neked is szíved vágya, hogy
lelkedben visszaálljon a természetes rend, hogy jóban légy a világgal, a
természettel, magaddal, akkor olvass. A sorok között is. Nem csodás gyógyírt
kapsz vérző sebeidre, nem új hitvallást, semmi olyat, amiért ne kellene ültő
helyedből felemelkedned. Szobád sarkában ücsörögve, arra várva, hogy az isteni
kegyelem jobb sorsot gyúr neked ebből a mostaniból, elhibázott gondolat. Egy
dologra képes a feng shui: megmutatni az irányt, felkínálni annak a lehetőségét,
hogy szebb kiegyensúlyozottabb, boldogabb életed lehessen. Az út a tettek
kockáiból épül. Ha nem mozdulsz, nincs út, amin haladni lehetne.