Élettapasztalt emberek gyakran érzik és mondják, hogy az orvosok kezében
vagyunk, de valószínűleg kevesen alakítják úgy a mondatot: a mentők kezében
vagyunk. Pedig az igazán nagy bajok, vészhelyzetek meghatározó szereplői a
mentők - tágabb értelemben a Mentőszolgálat. Úgy érezzük, kortalan jelenségről
van szó, hiszen a mentés a segélynyújtás az ember tisztes természete. A
szaktudást igénylő, szervezett mentő munka azonban - ki hinné? - hazánkban csak
110 éves, ezen az időn belül az Országos Mentőszolgálat ifjonc - most ünnepli 50
éves jubileumát. Szívemből köszöntöm azt a szervezetet, amelyik nevében is
vállalja a szolgálat-ot, a kiszolgáltatott embertársszolgálatát. magas szintű
szakmai tudás, felkészültség, korszerű műszerezettség, összehangolt
szervezőmunka, minden területen jeles emberi tulajdonságok, mert ebben a
team-munkában mindenki - a műszaki, az adminisztratív, az egészségügyi
személyzet - egyformán fontos. Ez az ideális állapot, ha a jelen még hiányos,
átvészelhető. De ami nem vállalható, hogy egyik emberi élet fontosabb legyen,
mint a másik. Ezen a területen nem lehet piaci verseny. Ez a minőségi munka
versenytere. Akkor is, ha csupán betegszállítás a feladat. Ma már bizonyos, hogy
a más szervezésű, az alternatív mentőszolgálatokra is szükség van, de csak egy
van, amelyik 50 év tapasztalatával rendelkezik. Szinte behozhatatlan előny.
Főként azért, mert vállalt feladatainak egyike az oktatás - az utánpótlás
nevelés, a postgraduális képzés, mert jól kiépített a megyei hálózat, mert az
országos főigazgatóság nem téveszti feladatkörét: a mentőszervezet egységes
arculatának, igényrendszerének megőrzését tekinti céljának. Gratulálok az 50
éves Országos Mentőszolgálat minden dolgozójának- a mostaniaknak és a régieknek.
Kívánok soha nem öregedő, meg-megújulásra képes örök életet.