A környezet és létfeltételek hatásai a nyelvek kialakulására E dolgozatban
felvetett gondolatok és adatok a Kárpát-medence földraji elhelyezkedése és
természeti adottságai szemszögéből kívánnak rámutatni ama tényezőkre, amelyek
befolyásolták, sőt meghatározták a magyar nyelv kialakulását és fejlődését. A
tudományos világ ugyanis egyre nagyobb figyelmet szentel a környezetben uralkodó
természeti hatások szerepének, melyek döntően befolyásolták a különböző nyelvek
kialakulását, majd fejlődését. E szempontból ? úgy tűnik ? csak a magyar nyelv
kialakulását meghatározó, a Kárpát-medence sajátos adottságainak vizsgálatai
kerülik el a figyelmet. Földünket az elmúlt egymillió évben legalább négy nagy
eljegesedési hullám sújtotta: Günz, Mindel, Riss és Würm. A két első jégkornak
egy-egy, míg a két utóbbinak két-két melegebb időszakasza volt. A jégkorok
közötti felmelegedések rövidebbek és különböző hőmérsékletűek voltak. A Mindel
és Riss eljegesedés közötti felmelegedés időszaka alatt például a Rajnában és
Szajnában vízilovak úszkáltak. Ezúttal azonban az utolsó jégkort követő időszak
éghajlati, vízrajzi, valamint a növényzet és az állatvilág általános alakulását
kell elméletünk középpontjába helyezni a nyelvek elkülönülését és fejlődését
illetően. Megkülönböztetett figyelemmel szem előtt tartva a Kárpát-medence
földrajzi elhelyezkedését és természeti adottságait, az emberi életfeltételek
követelményei szempontjából, amely a térség nyelvfejlődésének is megszabta
irányvonalait. Mi, magyarok szeretjük emlegetni, hogy e szempontból a
Kárpát-medence a földkerekség egyik legkiválóbb tájegysége. Így volt ez ezer
évekkel ezelőtt is, a termelő életforma hajnalán.