2005 tavaszán jelent meg a Tokaji borcsaták című riport, amely dokumentumokra
hivatkozva állította, hogy az Orbán Viktor feleségének érdekeltségi körébe
tartozó Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. taggyűlésén az akkor
hivatalban lévő miniszterelnök személyesen is részt vett, és többek között az
állami támogatásokra vonatkozóan érdemi észrevételeket tett: Ne mi nyerjük a
legtöbbet! A volt miniszterelnök több nyilatkozatában elismerte, hogy tett ilyen
kijelentést, ezeket azonban nem taggyűlésen tette, és bár az ügy igazi sértettje
ő volt, nem perelt. Perelt viszont a kft., és azt kérte megállapítani, hogy a
három megnevezett naptári napon a társaság taggyűlést nem tartott, így ilyen
taggyűlésekről jegyzőkönyv sem készülhetett. Első fokon az Élet és Irodalom
megnyerte a pert. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla ellenkező ítéletet hozott, a
Legfelsőbb Bíróság pedig a felülvizsgálati kérelmet anélkül, hogy azt bírói
tanács mérlegelhette volna, egyesbírói végzéssel elutasította. A pert tehát a
kft. megnyerte. A nyolc hónapig tartó pereskedés során senki sem vitatta azt,
hogy a riportsorozatban közölt kijelentések elhangzottak, nem volt a per tárgya,
hogy Orbán Viktor a megbeszéléseken jelen volt vagy sem; az sem, hogy mint aktív
miniszterelnök tanácsokat adott felesége üzleti partnereinek vagy sem, mindössze
annyit kértek a felperesek, hogy a bíróság állapítsa meg: a jelzett napokon nem
tartottak taggyűlést. Az erről készült iratokról azt kérték megállapítani, hogy
azok nem taggyűlési jegyzőkönyvek.