Lehetséges-e a nép közvetlen uralma? Milyen okok állnak a népszavazások egyre
gyakoribb kiírása mögött mögött? Jobb minőségű döntések születnek a
referendumokon, mint a parlamentekben? Felülírhatja-e a szavazók döntése a
képviselők lelkiismereti szabadságát? A fenti kérdésekre választ kereső normatív
és intézményi elemzések ezúttal olyan politológiai, szociológiai és politikai
pszichológiai tanulmányokkal egészülnek ki, melyek azt mutatják meg, hogy
mennyiben vagyunk képesek élni a közvetlen demokrácia eszközeivel, és hol
húzódnak manipulálhatóságunk határai. Az írások többségének középpontjában a
2008-as ?háromigenes? népszavazás áll. A kötetből megtudható, hogy mi motiválta
a magyar polgárokat a részvételre, illetve a távolmaradásra, az ?igen?-nel,
illetve a ?nem?-mel való szavazásra, vagy a véleményük kampány alatti
megváltoztatására. A tanulmányok nemcsak arra keresik a választ, hogy a
népakarat érvényre juttatásának mi a legjobb módja, hanem arra is, hogy miként
lehet a közvéleményt torzításmentesen feltérképezni. A kötet beszámol egy friss,
nemzetközi viszonylatban is egyedülállóan komplex, sok ezer ember megkérdezésére
és párhuzamosan alkalmazott módszerek sokaságára támaszkodó kutatás
eredményeiről. A nemzetközi összehasonlító politikatudomány és a magyar
társadalomtudomány kutatóiból álló szerzőgárda egyaránt bemutatja a politikai
viselkedés sajátosságait, a közvélemény-kutatások buktatóit és újabb
lehetőségeit.