1569. október 12-én a pozsonyi országgyűlésen a törvényes magyar király, I.
Miksa parancsára börtönbe vetették a nagy hírű egri hőst, Dobó Istvánt s egy
másik felső-magyarországi földbirtokost, a költő Balassi Bálint édesapját,
Jánost. A vád szerint e felvidéki főurak összejátszottak az erdélyi
fejedelemmel, János Zsigmonddal, hogy Habsburg-ellenes lázadást szítsanak a
királyi Magyarországon. A letartóztatottak tagadtak, s a közvélemény nekik hitt.
Nagy volt a felháborodás országszerte. Az országgyűlés követelte Dobó és Balassa
szabadon bocsátását. A vádlók azonban több kompromittáló levelet tudtak
felmutatni. Ezekről a per során kiderült, hogy hamisítványok. Valóban azok
voltak? Csak koholmányoknak tekinthetjük az összeesküvés vádját, amellyel az
öregedő országos vitézt, a török háborúk hősét bebörtönözték? Vagy az ország
köteles védelmét elhanyagoló uralkodóval mégiscsak szembefordult egykor hűséges
kapitánya? Mit bizonyít Balassa különös szökése fogságából és Dobó furcsa
ragaszkodása börtönéhez? A nemzetközi politikában milyen titkos erőknek állt
érdekében összeesküvést szítani vagy legalábbis annak látszatát kelteni?