Az V. századi történetíró munkája meghatározó szerepet játszott a kora-középkori
örmény krónikairodalom létrejöttében. Ugyanakkor munkáját, az Örményország
történetét, az V. századi történetíró generáció szerves részeként kell
tekintenünk. Műve a legtisztább és legaprólékosabb krónika, de az egyik
legellentmondásosabb is. Movszesz Chorenaci életpályájáról szinte alig találunk
utalást a korabeli forrásokban. Művében azt állítja, hogy az örmény írásbeliség
alapítójának, Meszrop Mastocnak volt hű tanítványa. Munkájában örményország
történelmét taglalja Meszrop Mastoc és Szahak katholikus halálától egészen a
kora-középkori örmény feudális állam eltörléséig. Másrészt a műben vannak olyan
hivatkozások és utalások, amelyek minden bizonnyal az V. század után íródtak.
Movszesz nemcsak az időrend szerint oda nem illő forrásokat használ, hanem olyan
személyekre és helynevekre is hivatkozik, akiket és amelyeket csak a VI. és VII.
századi kútfőkben tudtak azonosítani. Sőt, tendenciózus módon forrásainak
származását oly mértékben hamisította meg, hogy fel tudja magasztalni
patrónusait, a Bagratuni-dinasztiát, amelynek tagjai a középkori Örményország
meghatározó szereplőivé váltak a VIII. században. Mindezek ellenére Movszesz
Chorenaci nevét a X. század előtt nem ismerték. Személye csak a millennium után
(XI. század) került a korabeli örmény köztudatba, s csak ettől kezdve nevezték
az örmény történetírás atyjának.