Ha Toldi Miklós a magyar Héraklész, akkor János vitéz, a leleményes és
horgaseszű, a magyar Odüsszeusz, Nauszikája pedig Iluska... Petőfi ezt a
költeményét nagyon fiatalon, huszonegy éves korában írta, nagyon rövid idő, alig
egy hét alatt, hat nap és hat éjszaka. Egy csodagyermek műve ez, melyen az egész
világ csodálkozhat, mert egy népnek sincs és nem is volt ilyen lírai költője,
aki huszonegy éves korában ilyen bensőséges humorral, ilyen áldott kedéllyel
szemlélte volna az életet. (Kosztolányi Dezső) Arany robbanásszerűen tört be a
magyar irodalmi életbe a Kisfaludy Társaság pályázatán díjnyertes Toldijával.
Sőtér István felfogása szerint a Toldi minden része utal a nemzeti felemelkedés
lehetőségére, de a régi és új küzdelmében az ősi erkölcs, a patriarchális
otthonosságérzet, családszeretet és hőstisztelet mellett ott vannak a jellemző
nemzeti hibák: a vétkes könnyelműség, az indulatból való cselekvés, a
parlagiság.