Sok mindent tudtunk, még többet sejtettünk eddig is arról, hogyan tiporta el
immár befejezett történetének legnagyobb népfelkelését a Bolsevik
világbirodalom. Ezúttan nem az áldozatok szemszögéből, hanem - működés közben -
belülről láthatjuk a félelmetes gépezetet. Az itt összegyűjtött, a
mellékletekkel együtt 86 dokumentum kisebb része szerepel Borisz Jelcin Göncz
Árpádnak gesztusként átadott dossziéjában is, a kötet anyagának többségével
azonban eddig csak a különleges engedéllyel rendelkező kutatók szűk köre
találkozhatott. Két orosz hungarológus, Vjacseszlav Szereda és Alekszandr
Sztikalin, a moszkvai Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézet munkatársai, 1956
eseményeiről a lehető legteljesebb képet adó gyűjteményt állították össze.
Munkájuk eredményét érdekfeszítő dokumentumregényként is olvashatjuk, amelynek
hősei a kor világpolitikájának olyan kulcsfigurái, mint Hruscsov és Tito,
Mikojan és Szuszlov, Kádár vagy Nagy Imre. Az iratok szövegét talán névtelen
apparatcsikok fogalmazták, de az aláírók között olyan szerzők vannak, mint Jurij
Andropov, akinek karrierje a budapesti nagyköveti posztról a KGB-vezérségen át a
legfőbb párt- és állami funkcióig ívelt. Vagy - ellenpéldaként - a
titkosszolgálat erős embere, Szerov tábornok, akinek csillagzata Budapest után
nemsokára leáldozik. A magyar szereplők között sok tisztes helytállást igazolnak
az ellenséges megfigyelők tanúvallomásai. De felfedezhetünk kisstílű
feljelentőket is, köztük magát Rákosit, aki visszatérést gazdái számára is
undorító intrikával próbálja kiérdemelni. Ez a könyv az érdeklődőnek újra és
újra fellapozható olvasmány, a kutatónak nélkülözhetetlen forrásanyag.