A könyv Dr. Czeizel Endre eddig megjelent műveinek rezüméje. Mit adtak a magyar
zsidó-géniuszok kultúránknak? Kertész Imre megszállottan, 13 év alatt alkotta
meg a Sorstalanságot, amit az 1975. évi megjelenése után 2002-ben irodalmi
Nobel-díjjal tüntettek ki. Így lett Kertész Imre Szent-Györgyi Albert és Hevesy
György után a harmadik, aki magyar állampolgárként vehette át ezt a legrangosabb
nemzetközi elismerést A szerzők azt vizsgálják, hogyan lesz az iskolába járást
rühellő és nagyon rossz bizonyítványú diákból, majd az évekig vidám színdarabok
írásából élő fiatalemberből valamiféle megvilágosodás után az Auschwitz jelenség
megörökítője. Kertész Imre géniuszságának gyökereit kutatva megállapítható, hogy
zsidó ősei között irodalmár nem volt. Ő pedig gyermeket nem vállalt, mivel
szerinte hogyan is lehetne egy élőlényt rákényszeríteni, hogy zsidó legyen
Auschwitz után. Ő túlélte az ottani borzalmakat, de egy idő után úgy érezte,
mementót kell állítania ennek az emberi szörnyűségnek. Különösen, mert az
emberiség nem tanul a múltjából és ezek az ordas eszmék újra élednek, többek
között Magyarországon is. A mű tisztelgés Kertész Imre életműve előtt. Czeizel
Endre korábbi kutatásai szerint a zsidó származású géniuszok sokkal gyakoribbak
a matematikusok, tudósok, muzsikusok és a képzőművészek között, mint ahogy az a
népességen belüli arányuk alapján várható lenne. Éppen ezért keresi ennek
szocio-kulturális okait. Érdemes lenne ugyanis ezeket nekünk magyaroknak
eltanulni a zsidó kultúrától és hasznosítani. Az író a könyvben a zsidó kultúra
tömör összefoglalását tárja elénk.