A szerző sok éves kutatómunkájának eredményét foglalja össze ebben a munkájában.
Az olvasó a csalogató főcím olvasatán még nem lehet biztos, miről is szól a
kötet, az alcím második része azonban pontosan eligazít - a szabadkai zsidóság
1918 és 1945 közötti történetét, vagy ahogyan a szerző pontosítja témáját,
eszme- és politikatörténetét mutatja be. A monográfia tehát mikrotörténeti
megközelítés. Egy város, a 20. század első felében három impériumváltást megélt
Szabadka zsidóságának históriáján keresztül mutatja be a Délvidék 1918-1945
közötti időszakának történelmi változásokban, kiútkeresésekben, eredményekben,
kudarcokban és súlyos tragédiákban bővelkedő 27 esztendejét. A szerző biztos
kézzel jelöli ki munkája kronológiai határait: az első, 1918-as impériumváltás
szabadkai zsidóságra gyakorolt hatásának bemutatásával indít és a várost 1944
őszén visszafoglaló partizán csapatok szabadkai bevonulásával zárja elemzését.
Megközelítése egyrészt a történetírás legősibb műfajához, a politikatörténethez
kapcsolódik, másrészt, mint az alcím is mutatja, eszmetörténeti jellegű, az
emberi cselekvés, nevezetesen a szabadkai zsidóság tevékenységének mozgatórugóit
próbálja rekonstruálni. Tegyük hozzá, sikerrel.