Joan Didion évtizedek óta a Nobel-díj várományosa, minden egyes új regényének
megjelenése esemény, a tényirodalom körébe tartozó könyvei pedig az ezredvégi
amerikai műveltség csúcsteljesítményei. Didion egész életét meghatározta
házassága, amelytől ebben a drámai kötetben búcsúzik el. A mágikus gondolatok
éve a férje halálát követő tizenkét hónapról szóló memoár, a gyászév intim és
pulzálóan eleven krónikája. Didion fiatalon ismerkedett meg későbbi
házastársával, John Gregory Dunne-nal, aki tíznél is több regényt és számos
filmforgatókönyvet írt. Együtt utaztak, együtt dolgoztak, együtt gondolkodtak.
Ennek a szimbiózisnak vetett véget John halála, amely egy szempillantás alatt
érkezett el, váratlanul, miközben éppen vacsorához készültek kettesben. A
haláleset időpontjában Didion és Dunne lánya kómában feküdt a kórházban. Joan
Didiont mégsem zúzta össze a tragédia: mágikus gondolataival a saját hajánál
fogva húzta ki magát a kétségbeesés mélységeiből. Szívbe markoló számvetése
éppen annak bizonyítéka, hogy a legsúlyosabb megrázkódtatások idején is van
vigasz, és Didion számára ezt az írás, a gondolkodás, a kultúra jelentette.
2007-ben Didion ezzel az azóta már klasszikussá vált, nagyhatású művével nyerte
el az amerikai Nemzeti Könyvdíjat.