Természetesen a Nagy Ő (a Nő) értendő a cím alatt, aki a párizsi bohémregények
tüneményes figurája Vaszary regényeiben. Hogy milyen? Egyszerre naiv és
tapasztalt, rejtélyes és kitárulkozó, odaadó és visszautasító - szóval a női
rafinéria teljes fegyvertárának birtokosa. Nem beszélve arról, hogy valódi
párizsi nő-ről mintázta a szerző: Aimée Fontant-ról, aki később Vaszary minden
hányattatásából hűséges feleségként vette ki a részét. Megismerkedtünk vele már
a Monpti bús históriájában, a szomorú szerelem regényében, most újra rátalálunk
az Őben, a boldog szerelem lapjain. Aki legalább egy Vaszary könyvet elolvasott
már, tudja, hogy a könyvek letehetetlenek: az író magával ragadó humora,
főhősének, a festőnek készülő magyar ifjúnak életfilozófiája, elpusztíthatatlan
életkedve előbb-utóbb legyőz minden olvasót. Vaszary regényes életet élt, amit
aztán megírt a regényeiben. Miután párizsi bohéméletét bemutattuk, a Helikon
kiadásában következnek majd a pesti élet keserédes hányattatásai. Figyeljünk
Vaszary Gáborra!