1912 telén egy huszonhét éves dán úrilány eljegyezte magát svéd
unokatestvérével, Bror Blixen báróval. A házasságkötésre 1914 januárjában már a
kelet-afrikai brit protektorátus kikötővárosában, Mombaszában került sor. Az
egyik tanú Vilmos svéd királyi herceg volt, aki memoárjában így emlékezik a
menyasszonyra: Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és
elegáns fiatal nő. Ezt a vonzó ifjú hölgyet Karen Dinesennek hívták. Apai ágon
ősnemes, anyai ágon gazdag nagypolgári famíliából származott; festőnek készült,
s jobbára sikertelen írói próbálkozásokat is tudhatott maga mögött, amikor
leendő férjével úgy döntött, hogy a későbbi Kenya gyarmaton kezdenek új életet.
Édesanyja rokonsága, a vagyonos Westenholz család segítségével hatalmas birtokot
vásároltak Nairobi közelében, a Ngong-hegyek alatt, ahol kávétermesztéssel
akartak foglalkozni. Rossz helyet választottak, a farm túlságosan magasan feküdt
ehhez, ráadásul Blixen báró semmi hajlandóságot sem mutatott a gazdálkodásra:
szívesebben futott a gyarmat szépasszonyai után, és tehetséges white hunternek,
vagyis szafarivezetőnek bizonyult - így ismerkedett meg a mi nagyszerű
vadászírónkkal, Széchenyi Zsigmond gróffal és Hemingwayjel is. Karen Dinesen,
illetve most már Karen Blixen viszont élete nagy és örök szerelmével ismerkedett
eközben: Afrikával - az afrikai tájjal, az afrikai bennszülöttekkel, a
kelet-afrikai kikuju, szomáli, maszáj emberekkel és kultúrákkal. Afrikában,
Afrika hatására lett belőle igazi és lenyűgözően egyedi karakterű író, a
huszadik századi dán irodalom nagyasszonya. Tizenhét évig élt a fekete
kontinensen, nagyobbrészt férjétől külön-, majd elváltan, s meglehetősen viharos
szerelmi viszonyban egy másik természeti emberrel, a tragikus véget ért Danys
Finch-Hattonnal. Örökölt dán birtokára, Rungstedlundbe visszatérve, 1937-ben
előbb angolul, majd dánul megírta lírai memoárját-életrajzát, amelyet később
romantikus-pszichológiai elbeszéléskötetek, regények követtek. Hosszú és súlyos
betegségekkel terhes életének /1962-ben halt meg/ főműve azonban kétségtelenül a
Volt egy farmom Afrikában. Karen Dinesen, illetve Karen Blixen, leggyakoribb
írói álnevén Isak Dinesen, olyan hódolattal és alázattal fordult Fekete-Afrika
felé, olyan kivételes érzékenységgel figyelte és festette le tájait, lakóit,
amilyenről azóta is alig tett tanúságot európai művész. S ami életrajzából és
levelezéséből tudható: szenvedélyesen gyűlölte és megvetette a brit gyarmati
közigazgatás korlátolt felsőbbrendűségét - Farah Adent, Kinan-dzsuit és a
többieket tartva erkölcsileg előbbre valónak. Részint ennek az egyedülálló
könyvnek az alapján készült Sydney Pollack hét Oscar-díjjal kitüntetett filmje,
a főszerepekben a páratlan tehetségű Meryl Streeppel, valamint Robert
Redforddal.