ELŐSZÓ Részlet: Miért kell megtanulni újra imádkozni? Azért magányosodott el az
ember, mert szívében elveszítette azt a beszélgető partnert, aki mindig jelen
van. Bezárult az ég és a másik ember felé vezető hidak is leomoltak.
Belezuhantak az embert embertől elválasztó szakadékok mélyébe. A szentnek
tartott közösségek érdekközösségekké silányultak, és hiába mondjuk a magunkét,
amikor a másikat sem értjük. Ezért hát eljárunk pszichiáterekhez,
csodakuruzslókhoz de a segítségükkel nem jutunk célhoz, nem találjuk meg soha
önmagunkat. Az ember abból a belső beszélgetésből születik, amit a szíve mélyén
folytat. Meg kellene találni újra azt a régi anyanyelvet, aminek segítségével
újra szót értünk istennel, világgal, felebaráttal. FÜLSZÖVEG Az imádság olyan
beszélgetés Istennel, ami nem őt változtatja meg, hanem engem. Istennek nincs
szüksége a szépen fogalmazott szavaimra, nekem van őrá szükségem, mert benne,
vele kapcsolatban vagyok ember igazán. Isten hív bennünket, mert beszélgetni
akar a szívünkkel. Nem új Mi Atyánkot akar tanítani, hanem vágyat akar
ébreszteni a szívünkben a vele való közösségre. Azt akarja, hogy így vele járó,
szüntelenül imádkozók legyünk, akik életüket Isten tenyerébe helyezték, hogy
Jézus az ég felhőiben értünk jöhessen.