A modern skandináv irodalom izgalmas és sokszínű alkotásaiból válogató
sorozatunk újabb kötettel bővül, ezúttal a norvég színtér elmúlt néhány évének
talán legígéretesebb írói bemutatkozása kerül az olvasók elé. A ?atal szerző
első és ez idáig egyetlen regényében a gyermeknevelés, illetve az ezzel járó
egyéni, családi és intézményi felelősség vállalásának kérdéseit vizsgálja, e
fajsúlyos mondanivaló azonban rendkívül szórakoztató stílusban megírt, néha
ugyan kissé szomorkás tónusú, de mindvégig magával ragadó humorral átszőtt
narratív formában ölt testet. A gondolatébresztő történet keretét egy
pszichológusi ambíciókat dédelgető, ízig-vérig mai huszonéves sorsának
alakulása, emberi-erkölcsi fejlődése adja. A főszereplő élete gyökeresen
megváltozik először azon a napon, amikor, részben kényszerűségből, munkát vállal
egy óvodában, másodszor pedig akkor, amikor rádöbben, hogy ebben a korábban
ideálisnak hitt környezetben éppen a gyerekek kapják a legkevesebb törődést,
szeretetet. Mindennapi feladataiban hamarosan igen komoly akadályokkal találja
magát szemben, nyilvánvalóvá válik, hogy nemcsak az óvodai munkatársak között
folyó kicsinyes hatalmi harcok és alattomos munkahelyi intrikák útvesztőjében
kell eligazodnia, hanem rendszeresen meg kell küzdenie a gyakran reménytelenül
közönyös, felelősségüket inkább másokra áthárítani akaró szülőkkel is. Hősünk
számára a felnőtté válás befejező szakasza veszi ezzel kezdetét, olyan keserves-
mulatságos tanulási folyamat, amelyhez a gyerekek világának önfeledt derűje
olykor erőt kölcsönöz, máskor vigaszt nyújt. A Játszótér nyomasztó
társadalomkritikai diagnózisa ellenére is nagyon szórakoztató olvasmány, írója
szeretetre méltó humorral és kitűnő stílusérzékkel közvetíti a mai
húszas-harmincas generáció életérzését. Az 1997-ben megjelent regényt mindmáig
hatalmas népszerűség övezi norvég nyelvterületen, történetéből televíziós
sorozat is készült.